Párkányi J. Károly, aki 1947-től szerepelt vízfestményeivel városi, megyei tárlatokon. Képeinek témája Győr, Sopron.
Szolnok, 1912. július 27. – Győr, 1963. április 23. tanár, festőművész.
Elemi iskoláit Erdélyben és Makón, a gimnáziumot Dombóváron végezte. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos, Lyka Károly, Szőnyi István, Edvi Illés Aladár növendéke volt. Az utolsó évben ösztöndíjat és tanársegédi megbízást kapott. Diplomáját 1939-ben szerezte meg. Óradíjas tanár Pápán, majd Szolnokon. Első művészi munkáinak egyike a Vas megyei Gyöngyöshermán a római katolikus templom kápolnájának ólomüvegterve. A háború éveiben főhadnagy, 1945-ben amerikai fogságba esett. 1946-ban Győrben az Állami Felső Építőipariskola tanára és igazgatóhelyettese lett. 1949-ben megszervezte a Textilipari Technikumot, haláláig annak igazgatója volt. 1947-től szerepelt vízfestményeivel városi, megyei tárlatokon. Képeinek témája Győr, Sopron. 1962-ben a Győri Műcsarnokban állított ki Barabás Lászlóval. Utolsó lakhely: Újkapu u. 2–4. – A győri köztemető XXIV. parcellájában nyugszik. 1965-ben a hagyatékából rendezett tárlattal emlékeztek rá.
