Várady Lajos, aki Győrben több köztéri szobrot is elkészített.
Nádudvar, 1911. április 27. – Győr, 1999. január 29.: tanár, festőművész és szobrászművész.
A középiskolát Budapesten és Kisújszálláson végezte. 1927-ben, gimnazistaként, Szőnyi István magántanítványa lett. Az Országos Magyar Kir. Képzőművészeti Főiskolán 1931-ben, Réti István osztályában kezdte tanulmányait. 1935-ben a Collegium Hungaricumtól római ösztöndíjat kapott. 1936-ban szerezte meg diplomáját, majd a nagykőrösi evangélikus főgimnáziumban helyezkedett el. 1938 –50 között a mezőtúri ev. főgimnáziumban tanított. 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen ábrázológeometria-tanári képesítést szerzett. 1950-ben Szőnybe költözött, ekkor vállalt állást Győrben. Nyugdíjazásáig a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikum tanára, emellett oktatott a Révai és a Kazinczy Gimnáziumban, a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában,a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában és a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán is. Családja 1965-ben követte Győrbe. Plaketteket készített a népi írók vezéralakjairól, valamint Kölcsey Ferencről, Lorántffy Zsuzsannáról, Szent Lászlóról. Az általa készített dombormű állít emléket br. Apor Vilmosnak mártíromsága helyszínén. Köztérre került szobrai Budapesten (Szentmihályiné Szabó Mária, Magyar parasztember), Győrben (dr. felpéczi Petz Lajos, Kölcsey Ferenc,Pattantyús-Ábrahám Géza, Ráth Károly) és Nádudvaron (Magyar parasztember) láthatók. Önálló kiállítása Nagykőrösön, Mezőtúron, Nádudvaron és Győrött volt.Érdemeit 1970-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetéssel, 1992-ben a Szent László-éremmel ismerték el. Utolsó lakhely: Pásztor u. 12/C.
