Veöreös Imre, akit az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorrá avatott.
Győr, 1914. április 16. Budapest, 1999. február 27.: evangélikus lelkész.
Felesége: Macher Jolán. 1931-ben érettségizett a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Egy évig karpaszományos tüzér önkéntes. Az Erzsébet Tudomány-egyetem Soproni Hittudományi Karán 1937-ben fejezte be tanulmányait. 1937. június 20-án avatták lelkésszé. Egy évet töltött Németországban az erlangeni egyetem teológiai fakultásán, majd Körmend székhellyel missziói segédlelkészi beosztást kapott. Az 1940-ben újonnan szervezett egyházkerületi missziói lelkészi munkakörbe Kapi Béla püspök őt hívta munkatársának Győrbe. Mint tartalékos tábori lelkészt ismételten behívták kárpátaljai, majd észak-erdélyi szolgálatra, 1943 júniusától 1944 októberéig pedig frontszolgálatra. 1947-ben a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete (MELE) ügyvezető alelnökévé választották. 1948–1950 között a Győri Evangélikus Diakonissza Anyaház, 1950-től 1953-ig a soproni Evangélikus Lelkésznevelő Intézet igazgatója. 1953-tól 1958-ig a kecskeméti egyházközség lelkésze. Újra megbízták a Lelkésznevelő Intézet igazgatásával és az evangélikus lelkészi szakfolyóirat szerkesztésével. A magyarországi evangélikus egyház főtitkárává választották. 1958 elején ezeket a megbízásokat elvesztette, de kecskeméti lelkészi állását megtarthatta. 1958. májustól 1985-ig, nyugdíjazásáig Budapest-Kőbánya evangélikus egyházközségének lelkésze volt. 1991-ben az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorrá avatta. Szerkesztője volt evangélikus egyházi időszaki kiadványoknak: Kicsinyek Bibliája, Gyermekgyülekezet (1940 –1944), Vasárnapi iskolai vezető (1946–48), Lelkipásztor (1947–1952 és 1957–58), Új Harangszó (1948–1950), Diakonia (1979– 1993), Credo (1995–1997). Az általa szerkesztett kiadványokban rendszeresen publikált.