id. Czéh Sándor, akinek megfogalmazott célja az volt, hogy a jó minőségű olvasnivaló megfizethető áron jusson a nép kezébe.
Győr, 1813. április 13. – Kemendollár, 1883. szeptember 1. nyomdász és könyvkiadó Magyaróváron.
Tizenkét évesen tanoncnak állt Streibig Lipót győri nyomdájában, majd vándorutak után Pozsonyban a Belnay nyomdában kötött ki, ahol korrektorként dolgozott. Innen pályázta meg 1835-ben a királyi kiváltságlevelet, amelyet december 2-án kapott meg V. Ferdinánd királytól, és amellyel 1836-ban megindította Moson vármegye első és hosszú ideig egyetlen nyomdáját Magyaróváron.
A Czéh-nyomda mindent nyomtatott, amire a vármegye hivatalai és polgárai igényt tartottak: hivatalos rendelkezések, plakátok, magyar, latin, horvát és német nyelvű énekes- és imádságos könyvek, vásári cédulák, mesefüzetek és iskolai tankönyvek, ismeretterjesztő és tudományos művek hagyták el a műhelyt. Kiadványai a vármegye három nyelvén, magyarul, németül és horvátul jelentek meg. 1838-tól magyar és német nyelvű kalendáriumokat adott ki nagy példányszámban.
1838-ban könyvesboltot és kölcsönkönyvtárat nyitott. A Leihbibliothek kötetszáma 4000 darabra tehető. Német, francia és magyar nyelvű könyvei minden szintű olvasói igényt kielégítettek. Moson vármegyében a Czéh kölcsönkönyvtára volt az egyetlen ilyen jellegű intézmény. A nagy műveltségű nyomdász kiadványait az igényes tartalom és esztétikus megjelenés jellemzi. Megfogalmazott célja, hogy a jó minőségű olvasnivaló megfizethető áron jusson a nép kezébe. Népkönyveit gazdagon illusztrálta, és az egész országban terjesztette.
