Nagypéntek a húsvéti szent három nap második napja, a mély gyász és böjt ideje. A keresztény világban ezen a napon emlékeznek meg Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.
Nagypénteki szokás a keresztútjárás
Felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai 14 állomása (stáció) az 1600-as évekre nyúlik vissza.
Nagypénteki mosakodás
Az egész Kárpát-medencében elterjedt e napon a hajnali mosakodás. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
Nagypénteki rituális tisztálkodódás az "aranyosvízben", vagy "szótlan vízben" való mosdás volt. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség.
„Nagypénteken napfeljött előtt aki a folyóvízbe háromszor belémártózik, az semmiféle betegséget nem kap el mástól”.
A gömöri Almágyon a nagypénteken hajnalban hozott vizet rózsavíznek, Vecseklőn hollóvíznek nevezik. A víz nem csak betegség ellen volt hatásos, de a szépséget is magával hozta. Szeged-Alsóvárosban a beteg kisgyerekeket vitték le a Tiszára, hogy a bajt lemoshassa róluk a folyó.
Fésülködés hagyománya
A Tiszára járó lányok Szegeden a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy a hajuk hosszú legyen. Bukovinában a nagypénteki fésülködést kifejezetten tiltották. A jószágos nagypénteki fürdése egészségvarázsló. A Hortobágy vidékén elsősorban a lovakat fürösztötték. Jászdózsán (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) a teheneket itatni vitték a Tarna folyóhoz.
Turán (Pest vármegye) a férfiak kora reggel levitték a lovakat a Galgára úsztatni, hogy meg ne rühesedjenek.
Nagypénteki tűzgyújtás
A középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek.
Nagypénteki viselet
A paraszti hagyomány szerint Nagypénteken fekete ruhában illett járni a nőknek, a nagyszombati körmenetre már mehettek fehér, világos ruhában.
Nagypénteki babonák
Eleink a pénteki napot általában is szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket, mely a keresztény egyházban Jézus megfeszítésének emléknapja. Egyes vidékeken este a családtagok foghagymát fogyasztottak, hogy távol tartsák maguktól a boszorkányokat.
Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütöttek kenyeret, mert így tartották, az ilyen kenyér kővé válna.
Nagypénteki szerelmi jóslás
A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása (ami megegyező lesz az első férfi foglalkozásával, aki a tojáshéjra lépve bejön a házba).
Eső esetén jó tavaszt jósoltak a bukovinai magyarok.
(forrás: ma7.sk, fotó: illusztráció, pixabay)
