A Valentin nap, február 14-én, Szent Valentin vértanú napja. Az angolszász országokból elterjedt hagyomány szerint Valentin nap (Valentine’s Day) idején a szerelmesek megajándékozzák egymást.
Személyét nem ismerjük pontosan.
Az egyik legenda szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak:
„Ne felejtsétek el Valentint!” és „Szeretlek benneteket!”
Más legenda szerint Valentin i. sz. 269-ben vagy 270-ben római pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Valentint ezért bebörtönözték.
A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a beteg lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá:
„A Te Valentinod”.
A Szent Valentin Nap megünneplését Celacius pápa rendelte el 496-ban.
A középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.
Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elébe járulóktól a házasság szentségét.
Halála napján, február 14-én – amelyet egyben mennyei születésnapjának tartanak – az ő emlékére cserélnek szívet hívők és hitetlenek. Igaz, csak papírszívet, de örök jelkép az is. S nemcsak a szerelmeseknek jár ki, hanem a jó barátoknak is. Mindenkinek, aki felé szeretettel fordulunk.
Láthatjuk, a Valentin nap történetére többféle magyarázat is akad, így pontosan nem tudhatjuk meg az ünnep eredetét.
A történetek azonban egyértelműen egy szimpatikus, romantikus figurát ábrázolnak, minden történet a szeretetet, a kedvességet hangsúlyozza, azt a hősi és romantikus szellemet, amit a legenda alakja megtestesített.
