A babaúszás Győrben is nagyon elterjedt foglalkozás a kisgyermekes szülők körében. Nagyon sok lehetőség és irányzat képviselője megtalálható a területen, így kedvünkre válogathatunk az oktatók, helysínek között. De miért is van szükség a babaúszásra? A szülőgyermek úszás jelentős előnye a szülőgyermek kapcsolat erősödése. A vízben sok közvetlen testi érintkezés van, a szülő is gyermeki örömöket él át, amelyet közvetít gyermeke felé.
A rendszeres babaúszás a gyermeket gyakran előnyhöz juttatja a testi-szellemi fejlődés terén kortársaival szemben. A pozitív hatások megmutatkoznak a keringésben, a tüdőteljesítményben, fokozza az izmok erejét. A gyermek lelki fejlődése pozitív irányba változhat, a szülőgyermek kapcsolat is erősödik. A gyermek szociális fejlődése és magatartása is kedvezően befolyásolható a korai alkalmazkodás és tisztelettanulás által egy új környezetben. A vízben való mozgás egy korai koordinációs és ügyességi kihívás. A gyermek egyensúly-érzékelése könnyedén fejlődhet a majdnem súlytalan állapotban. Mivel a baba fejlődésének e szakaszában a szárazföldön még nem képes a gravitáció ellenében ilyen jól mozogni, ezért a víz egy ideális közeg számára. A rendszeres babaúszás azonban még egy egész sor más kedvező hatást is előhív:
- Tudományos kísérletek kimutatták, hogy a babák mélyebben és nyugodtabban alszanak a testi megterhelés után.
- Az egyre gyakoribb tartáshibákat megelőzhetjük a babaúszással. A babaúszás a legmegfelelőbb mozgásmód a baba számára életének első évében.
- A központi idegrendszert fejlesztjük a rendszeres babaúszással.
- A fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség fokozódik.
A babaúszás céljai
A babaúszás általános célja a speciális motorikus fejlesztés, a szülő-gyermek kapcsolat emocionális erősítése, a szociális viselkedés javítása és a gyermek pszichikai-fizikai fejlődése. A babaúszás nem teljesítménysport és nem az úszás mielőbbi megtanulása a cél. Az anyával és/vagy apával történő úszás előterében mindig az öröm áll. A vízi foglalkozások alatt a szülő és a gyermek fontos közös tapasztalatokat gyűjthet a kommunikáció, a bizalom, a szeretetteljes kapcsolattartás terén.
A babaúszás kezdő időpontjára vonatkozó tanácsok igen különbözőek az irodalomban. Azonban abban megegyeznek a vélemények, hogy az első életévben elkezdett foglalkozás a leghatékonyabb.
Az első hetek végére a baba köldöke már begyógyul. Ez idő előtt a köldökgyulladás veszélye miatt semmiképpen se vágjunk bele a „babaúszásba”! Amikor a baba már megpróbálja magát egyszerű mimika segítségével kifejezni, és akusztikai ingerekre is reagál hevesebb mozdulatok vagy a fej felemelésének kísérletével, akkor érdemes próbálkozni az első vízhez szoktatási kísérletekkel, otthon a fürdőkádban. Különböző előkészítő technikákkal: simításokkal, masszázsfogásokkal fokozhatjuk a baba jóérzését. A közös pancsolás az apával vagy az anyával a legcsodálatosabb a baba számára. Tartsa a gyermeket a nagy kádban szorosan magához ölelve, hogy biztonságban és kényelemben érezze magát, a legjobb, ha az ölében ül a gyermek. Az apák számára is különleges élmény egy kis közös fürdés az utóddal! A sok érintés és simogatás intenzív és szeretetteljes apagyermek viszonyhoz vezet.
A baba első „úszó” mozdulatait az otthoni fürdőkádban láthatjuk, amelyek mind a vízben, mind a szárazföldön megfelelő fejtartással előhívhatók. Ezek a magzati életben is működő elemi mozgásminták. (Prof. Katona) Ha a vízben a hason fekvő csecsemő arcát megemeljük, a végtagok úszásra emlékeztető mozgást mutatnak, amely a fej víz alá merülésével összerendezett mozgássorrá alakul (1930, dr. McGraw) szemrésnyitással, levegő kifújással kísérve. Jellegzetes az első reflexszerű mozgásoknál a láb mozgása. Jellegében a biciklizésre vagy „békalábtempóra” hasonlít. Az első hónapokban a lábak mozgáskészsége nagyobb, mint a karoké.
A csecsemők számára a víz felszabadító környezet, amelyben hirtelen sokkal erősebbé válhatnak. Csodálatos élmény, tapasztalat,amelyben a szeretet és bizalom köteléke a baba és a szülők között kiteljesedhet.
A légzés reflexszerű kihagyása, ritmikus légzés
A légzés reflexszerű kihagyása egy veleszületett reflex, amelynek az a lényege, hogy ha a babák vizet éreznek arcukon, a külső légutakban, akkor azonnal bezárják a hangrésüket, szájukat, orrukon levegőt fújnak ki (buborék látható). Ez megakadályozza, hogy vizet nyeljen a gyermek, és az egészségre káros hatások így elkerülhetőek. Sokan azt hiszik, hogy a babák veszélytelenül merülhetnek. Ez azonban nem igaz, mert előfordulhat, hogy a baba vizet nyel, amely azután a tüdőbe kerül, ugyanis a reflex a félrenyelés ellen nem nyújt védelmet. A leírt reflex általában a 4-6 hónap után nem váltható ki többé. Ezt követően, a tudatos légzésvisszatartást lehet tanítani.
A gyermeknek az úszás alatt, amikor már nem működik a légzést visszatartó reflex és helyét a tudatos légvétel-/légzésvisszatartás veszi át, az orrán át kell lélegeznie. A növekvő mozgáslehetőségeivel a gyermek nyugodtan, ritmikusan veszi majd a levegőt, hasonlóan, mint a szárazföldön. A légzés sebessége változhat a mozgás intenzitása, a víz hőmérséklete, az izgalom, motiváció és a gyermek temperamentumának függvényében. Csak óvodáskorban képes a gyermek tudatosan alkalmazni az úszásnemekhez szükséges légzéstechnikákat. Ettől kezdve lehet a szisztematikus úszásoktatást megkezdeni.
Előzetes orvosi vizsgálat
Feltétel az első uszodalátogatás előtt a gyermekorvosi vizsgálat. Ki kell zárni az akut vagy krónikus betegségeket! (például húgyúti és vesebetegségek, gombafertőzések.) Az uszodalátogatás első heteiben kerülje az oltásokat! Az oltások megterhelést jelentenek a kis testnek, és ezt nem kell feleslegesen növelni sportos megerőltetéssel. Oltás esetén szüneteltesse egy pár napig az úszásokat!
Tanácsok a szülőknek
Soha ne kezdje el egyedül! Itt Győrben is több program is létezik, ahol felkészült oktatók foglalkoznak a családokkal. Forduljon bizalommal a megfelelően képzett szakemberekhez és válasszon kedvére való csoportot.
A csecsemőkorban szerzett első tapasztalatok, az egész életre hatással lesznek. A kellemetlen élmények ugyan nem maradnak meg tudatos emléknek, de a tudatalattiban tárolódhatnak. Ha a kellemetlen tapasztalat, élmény a korai gyermekkorban gyakran érte a gyermeket, akkor ezek az élmények fiatal és felnőttkorban félelmek okaivá válhatnak. Ha azonban a gyermek szeretetteljes és egészséges környezetben nő fel, akkor ezzel már megadjuk az alapjait egy pozitív beállítottságú életnek.
