Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő – mondta Mika János éghajlatkutató a köztévén
Az éghajlatkutató, akit a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta: egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás, de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek. Mika János kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet.
Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek áramlása is. Amikor nyugati szél van, akkor körülbelül olyan légtömeg érkezik egy adott terült fölé, amilyen oda való, különösen nagy anomáliák ritkán fordulnak elő. Ellenben, fűzte hozzá, ha például anticiklon van – amely a legkellemetlenebb nyáron, mert derült az idő, süt a nap, nem mozdul a levegő és nagy a légszennyezettség -, akkor a hőmérsékleti többlet hat fokkal nagyobb, mint az átlag.
Mika János úgy összegzett: ezeket időjárási tényezők okozzák egy adott helyen, ám azért, hogy ezek egyre gyakoribbak és változó helyeken, évről évre, de létrejönnek, már egyértelműen a klímaváltozás a felelős. Nagyon nagy valószínűséggel az ember okozza a változást, tehát az ember tudná elejét venni, lefékezni is – tette hozzá.
