A legtöbb ember a teljesítmény szempontjából gondolkodik az alvásmegvonásról, s valóban igaz, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevésbé leszünk képesek koncentrálni, annál kevésbé leszünk termelékenyek, nem utolsósorban pedig az információk felidézésére való képességünk is erősen romlik, ám az alvásmegvonás ezeknél jóval komolyabb hatással vagy az agy struktúráira.
A Journal of Neuroscience című folyóirat hasábjain megjelent friss tanulmány megállapításai szerint akár már egyetlen éjszakát érintő alvásmegvonás megváltoztathatja agyunkat: az agyi öregedés olyan strukturális és funkcionális változásokat foglal magában, melyek idővel leépítik a kognitív képességeinket.
Az alvás elengedhetetlen testünk számára a gyógyuláshoz és az egész napi rohanás utáni regenerálódáshoz. Az agyunknak pedig létfontosságú az alvás, hiszen csak alvás közben lehetséges a méreganyagok kiürítése és az új idegpályák létrehozása. Így tehát, ha nem alszunk eleget, agyunknak nem lesz elég ideje a létfontosságú funkciók elvégzésére, ami rontja a kognitív funkciókat.
Az agyunk ébrenlétünk alatt összegyűjti a méreganyagokat és a káros molekulákat, melyek a neurodegenerációhoz kapcsolódnak. Szerencsére azonban van egy glimfatikus rendszerünk, mely friss folyadékkal „öblíti át” az agyat, és elszállítja a káros méreganyagokat. Gondoljunk erre úgy, mint egy hulladékkezelő rendszerre, mely csak éjszaka képes működni.
Ha nem alszunk, ezek a méreganyagok felhalmozódnak az agysejtek közötti térben, az agyban megmaradt káros méreganyagok pedig végül Alzheimer-kórhoz vagy demenciához vezethetnek. Éppen ezért az alvási szokások megváltoztatása segíthet az alváshiány leküzdésében, ezzel együtt pedig az agy védelmében.
