Középkori utat és Árpád-kori pénzt is rejtett a mélység Esztergom alatt

esztergomi lelet

2020 egyik esztergomi régészeti híre volt, hogy a ferences gimnázium udvarán létesítendő új épületrész alapjainak lerakása előtt végzett archeológiai feltárás során komoly leletegyüttest, főként épületmaradványokat, illetve különböző Árpád-kori tárgyakat, épületrészeket találtak. A Balassa Bálint Múzeum régészei egy újabb leletről, mégpedig egy középkori út feltárásáról adtak hírt. A helyszínen járva egy föld alatti városrész képét láthatta a tudósító kibontakozni.

A IV. Béla és a Kossuth Lajos utca ölelésében található telken, mely a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium többemeletes épületkomplexuma karéjában található, 2020 tavaszán indult meg a régészeti munka. A majdani beruházás előtt ugyanis – Esztergomban ez a történelmi adottságok miatt kötelező feladat – mielőtt az új épület felhúzásába kezdenek, át kell vizsgálni az alapot jelentő talajt, hogy mit rejt a föld.

Az már régóta ismert a történészek és a régészek előtt, hogy ezen a helyen állt a középkori ferences templom, és hogy IV. Béla király sírja is valahol ezen a környéken található. Erről szóló korábbi híradásaink után most újabb fejleményről számolhatunk be, a Balassa Bálint Múzeum régészei egy középkori út részleteit találták meg a korábban feltárt föld alatti épületegyüttes mellett. A helyszín is úgy fest már, mint ahogy eredetileg kinézhetett, a mostani esztergomi főutcával párhuzamos egykori középkori út mellett álltak a házak, melyek körvonalait jól kirajzolják a kiásott és immár jól látható megmaradt falrészletek.

A feltárt középkori út régészeti szempontból nagy jelentőségű, mert ekkora felületű ilyen utat még itt nem sikerült feltárni. A kiváló minőségű út feltárásakor 12. és 13. századi, tehát Árpád-kori pénzt is találtak a szakemberek, ami egyben utal a kövekből kirakott út származási idejére is. A feltárt úton valószínűleg a 7-800 évvel ezelőtti királyi város közlekedését bonyolították, szekerek, lovak és gyalogosok is igénybe vehették azt.

Érdekesség, hogy az egykori úton még ma is látszanak azok a habarcsos, sóderos részek, melyek útjavításra szolgáltak, ami azt jelenti, hogy a sokat emlegetett magyar kátyúviszonyok bizony veretes történelmi múltra tekintenek vissza. A páratlan leletről az is kiderült, hogy az nem a korábban ezen a vidéken már alkalmazott római stílusú, tömörítő útépítési technológiát követte, hanem egy sajátságos magyar mélyépítési stílust, mely a rómaihoz képest elnagyoltabb, de a maga nemében minőséginek mondható.

Forrás: kemma.hu

Rendezvényszervező, kommunikációs tanácsadó