Le a kalappal a Győri Hulladékgazdálkodó Társulás előtt!

Szelektív szeméthegy
Nemrég jelentették be, hogy tovább fejlesztik a szelektív hulladékgyűjtést Győrben és vonzáskörzetében. Az önkormányzati társulás ugyanis belátta, hogy valamit már tenni kell, mert egyes gyűjtőszigeteken pár nap alatt annyi szelektív hulladékot dobnak össze a környékbeliek, hogy az már a kukákból is folyik kifelé. Véleményem szerint egy elsőre meglehetősen nevetségesnek tűnő, ám jobban átgondolva halálosan komoly és hatékony megoldást találtak. Én már most biztos vagyok benne, hogy működni fog a rendszer.
Miről is van szó?
Ha valaki nem hallotta volna, a nem olyan távoli jövőben hat kisebb településen elkezdődik egy tesztüzem. A lényeg, hogy megszűnnének a szelektív gyűjtőszigetek a faluban, helyette mindenki a saját házához kap egy saját szelektív kukát. Tehát az eddigi fekete és barna kuka mellé valószínüleg színe szerint sárgát – ebbe kell majd beledobni az eddig a szelektív szigetre elcipelt hulladékot. Először Abdán, Börcsön, Ikrényben, Kunszigeten, Öttevényen és Mosonszentmiklóson 2020 első negyedévében minden háztartás kap egy 240 literes kukát, amibe papírt, fémet és műanyagot lehet tenni. Ha valaki az üveget hiányolná, azt továbbra is valamilyen gyűjtőszigetre kell vinni, de a lényeg nem ez.
Hanem az, hogy az eddig különválogatott papírt és műanyagot – fém szerintem elenyésző mennysiég volt – mostantól szelektíven együtt kell gyűjteni. A saját, otthoni szelektív edényben.
Még egyszer leírom, mert én is nehezen fogtam fel elsőre: szelektíven – de egy edényben.
Amit aztán havonta egyszer ingyenesen kiürít a szolgáltató, és…. igen, igen ezután szétválogat. Mert ugye a műanyag, a papír és a fém újrahasznosítása nem ugyanazon az életvonalon megy tovább, tehát vesznek egy félautomata szelektáló gépet, mellé állítják a szükséges mennyiségű munkást, és amit én otthon egyben kidobtam, azt helyettem szétválogatják.
Első olvasatra ugye ez így eléggé szánalmasnak tűnik. Sajnos az is – de ez egyáltalán nem a szolgáltatóra nézve, sokkal inkább ránk nézve az.
Meggyőződésem, hogy Győr és 105 további települése óriási érdeklődéssel várja a tesztet, hiszen ha beválik, akkor a teljes családi házas övezetben ez lesz majd, és soha többet nem kell egyetlen lépést sem tenni a szeméttel a gyűjtőszigetig, hanem ott lesz nálunk a kertben.
Persze a rendszer működtetéséhez sok pénz kell majd, hiszen anélkül nem fog menni, de én nagyon drukkolok, hogy legyen elég az összeg azért, hogy be lehessen indítani a sashegyi telepen azt a válogatósor, ahol majd szétválogatják az én egyben kidobott szelekítv hulladékomat. Igen, szétválogatják. A szelektívet. Újra.
A miértre egyébként nagyon diplomatikus válasz érkezett a sajtótájékoztatón: megváltoztak a fogyasztói szokások. Ha nem lenne ennyire díszdobozba csomagolva és masnival átkötve, alighanem így hangzott volna: azért mert hát mi itt élők bizony ebből a megközelítésből eléggé trógerek vagyunk.
Lusták, megbízhatatlanok, akik elsősorban csak a saját kényelmüket nézik.
Én is azok közé tartozom, akik soha nem hibáztatják a szolgáltatót, ha a szelektív gyűjtő mellett már folyik a szemét. Számomra nyilvánvaló ugyanis, hogyha megtelet, már nem teszem bele a következő adagot. Mert akkor az ki fog belőle hullani. És nem érdemes a hajléktalanokra meg a guberálókra fogni a látványt, nélkülük is parádés képeket lehet készíteni. Na most amíg ezt a lakosság nagyobbik hányada nem így gondolja, addig mindig lesz ott szemét.
Megértem ugyanakkor azokat, akik még rendszeresebb ürítést szeretnének, de akkor is: ha a megtelt edénybe pakolunk tovább a bejelentéstől kezdődő időszakban akkor is tú fog csordulni az edény. És amikor a többség ekkor már nem is néz lopva oldalra, hogy vajon látja-e valaki és vajon mit szólnak az emberek, hanem csak simán leteszik, mert ezt ingyen elviszik, mert ez nekem jár, és különben is oldja meg a szolgáltató – akkor ott valóban nem működnek a hagyományos megoldások.
Ezért mondom, hogy le a kalappal a társulás előtt, mert belátták, hogy a legjobb szándék mellett sem lehet tisztán tartani a szelektívgyűjtő szigeteket, így valamit már lépni kell. És ha úgy lépünk előre egyet, hogy közben kettőt hátra, hát úgy kell elindulni, mert ez az állapot mára tarthatatlanná vált.
Matematikusokat is megnyugtatnék, a szolgáltató még gáláns is.
Vegyünk egy egyszerű számítást. A fém hulladékot én most hanyagolnám, vegyünk egy általános háztartást, ahol a műanyagot és a papírt külön válogatják, majd elballagnak vele a szelektív szigetre – mondjuk Abdán. Egy ilyen átlagos kuka 1100 literes, ebből van ugye majdnem mindenhol 2 műanyag és 1 papír, tehát 3300 liter szabad hely. Ha egy héten 2x elviszi a kukásautó, akkor az egy hónapban 9 ürítést jelent, tehát kb. 30.000 liternyi hulladékot szállít el. Most, hogy az új rendszerben mindenkinek havi 240 liter ingyenes, könnyen kiszámolható, hogy kb. 125 család esetében vagyunk ugyanott. Tekintettel arra, hogy Abdán 4 gyűjtősziget működött eddig, a népesség viszont 3000 fölött van, ez minden bizonnyal több, mint 500 családi házat jelent. Akár még a duplája sem elképzelhetetlen.
A szolgáltató így egyszerre három oldalról fújó szelet is kifog a vitorlából. Először is nem fognak reklamálni azok, akiket zavar a szelektív szigeteken uralkodó állapotok látványa. Másodsorban a lusták sem fognak reklamálni, hiszen eddig azért nem gyűjtötték szelektíven a hulladékot, mert a sziget messze volt, ennél közelebb már nem jöhet. Harmadrészt nem reklamálhatnak azok sem, akik szerint ez már megint azért van, hogy mi rosszul járjunk – a fenti matekpéldán tisztán látszik, hogy a szolgáltatónak lesz ez nagyobb költség.

Úgyhogy én a magam nevében üdvözlöm ezt az extrém megoldást, még akkor is, ha Brachfeld Siegfried egyik sziporkája jut eszembe róla. Amikor a kocsmában a vendég már önmagával beszélget. Most igyak-e vagy ne igyak – teszi fel a kérdést és meg is válaszolja. A gyomrom azt mondja igen, az eszem azt mondja, hogy nem. Az ész okosabb… és az okos enged mindig!

Az Oxygen Media egyik alapító tagja, hivatalosan programigazgató, de lelkében sokkal inkább sportriporter, kommentátor és úti filmek operatőr-rendezője - no meg ha nagy ritkán mikrofonhoz engedik a Rádió1 egyik hírolvasó meteorológusa.