Az eddig véltnél jóval korábban, már 15 ezer éve megjelent az emberi közösségekben a házi egér.
„Eddig azt feltételeztük, hogy a házi egerek úgy 12 ezer évvel ezelőtt, a mezőgazdasággal való foglalkozás kezdetén jelentek meg az emberek közelében”- mondta Lior Weissbrod, a Haifai Egyetem kutatója. A szakértő és csapata a mai Izrael területén kutatta a háziegér nyomait. Eredményeiket a Proceedings című magazinban mutatták be.
Mint kiderült, ezek az állatok már a késő pleisztocén korban (nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt) feltűntek, amikor a vadászó és gyűjtögető ember letelepedett – mondta Weissbrod kollégája, Thomas Cucchi, a párizsi CNRS kutatóintézet munkatársa.
Az emberek élelemkészletet, többek között vadon nőtt magvakat halmoztak fel, illetve maradékokat szórtak el, amelyek vonzották a rágcsálókat. A házi egér eközben teljesen kiszorította közeli rokonait. Weissbrod és Cucchi tanulmányuk során Izrael öt lelőhelyén talált egérzápfogakat vizsgált: a fogak 11 500 és 200 ezer éves kor közöttiek voltak.
A tanulmány megmutatta, milyen erős hatással volt az ember természetes környezetére. Sok kutató abból indult ki eddig, hogy a mezőgazdaság kialakulása jelentette a fordulópontot az ember és környezete kapcsolatában, de most úgy tűnik, ez jóval korábban volt.
A házi egér korai felbukkanása és a vad egér visszaszorítása arra utaló erős jel, hogy az ember azért vált farmerré, mert letelepedett, és nem fordítva. A szakértők úgy vélik, az első házi egereknek korántsem volt olyan rossz hírük, mint a ma élő egyedeknek: a mezőgazdaság elterjedése változtatta meg a kapcsolatot. Korábban a házi egerek profitáltak az emberből, de nem zavarták.
Csak a mezőgazdaság térnyerésével jelentett problémát, hogy a rágcsálók megeszik a nehezen összegyűjtött gabonát. Az emberek ezért megpróbáltak megszabadulni tőlük, csapdákat állítottak fel. Az egerek kártékonnyá váltak és konkurenciát jelentettek a táplálékszerzésben.
MTI
