Medárd napja, a legismertebb időjárásjósló nap egész Magyarországon. A népi mondás szerint; ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.
Ez a jóslat évszázados megfigyeléseken alapul. Még manapság is hagyatkoznak rá, de persze már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint. A lényege, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napos aszály várható. Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.
A Medárd-napi esőzéseknek tudományos magyarázata is van, méghozzá a nyári monszun jelenség. Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták hívni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel. Ez a jelenség azonban Európában is előfordul, persze sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja.
