A világunk hatalmas és tele országokkal, nemzetekkel, kultúrákkal. És a kultúra soha sem volt egységes, mindenkinek máshogyan alakult ki a sajátja. Ez vonatkozik az ember kommunikációs eszközére, a beszédre, ezáltal pedig a nyelvre is. Minden népnek más a nyelve, más szavakkal fejezik ki ugyan azt a dolgot. Egymás megértése így persze nehéz volt, de a népvándorlások idején a szavakat, kifejezéseket megosztották egymással, sok szó így került be például a magyar nyelvbe is, ráadásul a nevek is így jöttek be a köztudatba. Nagyon sok szó török, német, francia eredetű, de minden nyelvből honosítottunk szavakat. Régi bibliai történet szól arról, hogy Isten zavarta össze az emberek nyelvét, A Bábel-tornyának megépítését akadályozta meg az Úr, mivel a torony célja önzés volt, önistenítés, így a munkások nyelvét összezavarta, hogy ne tudjanak együttműködni. Ezek az emberek idővel szétszéledtek, és családot alapítottak.
Nagyon sok kutató kutatja a nyelvek eredetét, és nagyon régre visszamenő eredményekre jutottak. A magyar nyelv finnugor eredetű, de előfordulhat, hogy egy jövőbeli felfedezés alapjaiban megváltoztatja ezt az állítást. Manapság, ha az ember több nyelvet beszél, akkor sokkal jobban rálát a világra, bővül a szókincse, emellett számos pozitív hatással van a személyiségünkre. Először is, fejlődik a kommunikációs készségünk, nyitottabbak leszünk, nagyobb önbizalmunk lesz, illetve egyes kutatások kimutatták azt is, hogy sokkal jobb lesz a koncentrációs képesség, javul a reakcióidő, gyors gondolkodás lesz jellemző az emberre. A másik, amiért nagyon jó a nyelvtanulás, az a jövőbeli elhelyezkedési lehetőségünk, illetve a számtalan lehetőség, ami megadatik. Sokkal könnyebben ismerkedünk meg másokkal, nyugodtan elutazhatunk külföldre egyedül, mert helyt állunk a nyelvtudással. A jövő érdekében szükségszerű, hogy mindenki ismerjen legalább egy idegen nyelvet.
Az idegen nyelv tanulása már az alsós iskolai években elkezdődik, ahol kiválaszthatja a gyerek, melyik nyelvet szeretné tanulni. Általában a kezdő nyelvek a német és az angol nyelv. Persze voltak idők, amikor az oroszok hatására az oroszt kellett tanulni, de ennek szerencsére vége, már szabad akaratból eldönthető, tanuljunk-e oroszul vagy sem. A gimnáziumi éveink alatt választjuk ki a második idegen nyelvünket, ami lehet francia, spanyol, orosz, és egyéb nyelvek, de általánosságban ezeket lehet választani. Minél fiatalabb korban kezdünk el nyelveket tanulni, annál jobban fejlődik a nyelvérzékünk. A nyelv tanulása az anyanyelvünknél is okozhat problémákat, de a számunkra ismeretlen nyelv sajátosságainak elsajátítása még ennél is nagyobb kihívást jelenthet. A helyesírás itt kulcsfontosságú, így nagyobb koncentrációt igényel. A tanulás hatékonyságát növeli az, ha idegen nyelven nézünk filmet, olvasunk könyvet. Ezzel ugyanis a gyakorlati nyelvhasználatot is megismerjük, gyarapszik a szókincsünk. Az egyetemen a szakmai tantárgyakból gyakran követelnek meg szakmai nyelvvizsgát, ez majd az elhelyezkedést fogja megkönnyíteni. Összességében a jövőnkért tanuljuk a nyelvet, hogy akár külföldön is elhelyezkedhessünk. A hazai bérezés nagyon alacsony színvonalon halad, éppen ezért mennek ki sokan külföldre, hogy munkát vállaljanak. Az építőipari szakemberekből a hazánkban pontosan ezért van nagy hiány, de a mérnökök is szép számmal kamatoztatják tudásukat külföldön, egyszerűen azért, mert ott jobban megfizetik őket. A különböző állások, amelyeket az országban vállalhatunk, végzettséghez kötötten a bérezést is változóan juttatják el a munkavállalónak. A bekescsabaallas.hu honlapon például érdemes a képességeinknek megfelelő helyet kiszemelni, mert ott jobb eséllyel lehetünk a szakmánk legjobbjai.
