Napról napra láthatjuk a hírekben és a tudósításokban, hogy a levegő minősége Magyarországon hol a kifogásolható, hol pedig az egészségre káros szintet is elérte. De vajon mitől tart már napok óta ez a helyzet, és úgy általában mit jelent a magas szálló por koncentráció?
Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik. Ennek számos pozitív jellemzője mellett sajnos a téli időszakban egy igen kellemetlen jellegzetessége is van. Ez a gyakori és tartósan kialakuló magas légszennyezettség.
A télen gyakran előforduló anticiklonáris helyzetben kialakuló nyugodt, szélcsendes, eseménytelen, de egyben párás, ködös, szürke és hideg időjárás kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez.
A szennyeződés forrása sokféle, de jellemzően az ipari termelés, a fűtés, a tüzelés és a gépjármű forgalom, azon belül is elsősorban a dízel üzemű motorok bocsájtják a legtöbb égési mellékterméket a levegőbe.
A szmogriadónak két fokozata van:
A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.
A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba.
Egyéni szinten az alábbiakat tehetjük:
– minél kevesebbet használjuk autónkat, különösen a dízel üzemű gépjárműveket (anyagilag is megfontolandó);
– kerüljük a kerti zöld-, illetve egyéb hulladékok égetését (ideális és még hasznosítható megoldás is a komposztálás);
– törekszünk a nem égetéssel járó, illetve annak mértékét csökkentő fűtés korszerűsítés felé.
A legfrissebb levegő-egészségügyi helyzet az Országos Környezetegészségügyi Intézet adatai alapján:
A tegnapi nap folyamán (2017.01.29) a kedvezőtlen időjárás hatására (gyenge légmozgás, tartós köd) több településen is romlott a levegőminőség. Az alábbi 11 településen: Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Salgótarjánban, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Putnokon, Egerben, Hernádszurdokon és Oszláron a kisméretű részecske szennyezettség átlépte a riasztási küszöböt, ezért veszélyes minősítést kapott a levegő-egészségügyi helyzet. hét városban: Szentgotthárdon, Szombathelyen, Dunaújvárosban, Várpalotán, Dorogon, Vácon és Szolnokon a tájékoztatási küszöb feletti PM10 szennyezettség okozott egészségtelen levegőminőséget. Az egészségügyi határértéket meghaladó kisméretű részecske (PM10) koncentráció miatt, 12 városban: Pécsen, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Győrben, Esztergomban, Veszprémben, Ajkán, Tatabányán, Székesfehérváron, Tökölön és Százhalombattán kifogásolt levegő-egészségügyi helyzet alakult ki.
Az érintett településeken az érzékeny lakosságcsoportnál légzőszervi tünetek jelentkezhettek (köhögés, nehezebb légzés), a betegek panaszai súlyosbodhattak. A fenti településeken élők figyelmébe ajánljuk egészségi tanácsainkat: lehetőleg rövid ideig tartózkodjanak a szabadban, a kültéri, aktív fizikai munkát és sportolást most kerüljék.
A mai napon, a meteorológiai előrejelzés alapján, a levegő-egészségügyi helyzet további súlyosbodása várható.
