A kutyatartás alapvető szokásai közé tartozik a négylábúak átmozgatása, sétáltatása. A legtöbben pórázon viszik az ebet, mások bíznak saját magukban és kedvencükben, így fizikai kapcsolat nélkül róják az utcákat, ösvényeket.
Előbbi szabályos, utóbbi kockázatos, főleg, ha lakott területről van szó. Azzal pedig kevesen vannak tisztában, hogy az ebek sétáltatására is vonatkoznak előírások. Egy sor rendelet részletezi, milyen körülmények között tarthat valaki kedvtelésből állatot. Emellett arra vonatkozóan is utasításokat közöl, hogyan jelenhet meg a gazdi a köztereken vagy közösségben a kedvencével.
Vannak általános szabályok és akadnak a településeken, az önkormányzat által meghatározott rendelkezések. Az állattartóknak érdemes kitudakolniuk ezeket. A tapasztalat sajnos az, hogy a kutyatulajdonosok nincsenek tisztában a szabályokkal. Lakott területen belül a gazda köteles az ebet pórázon vezetni, ebben nincs kivétel.
A közös sétát is tanulni kell, de ez mélyíti csak el igazán a kutya-gazdi kapcsolatot. Sokszor előfordul, hogy azok a kutyák, amelyek csak úgy sétálnak a gazdi mellett, egyszer csak elszöknek. Hiába a biztosnak hitt behívás vagy kontroll. A zajos utca tele van ingerekkel, nagyon veszélyes helyzetek is kialakulhatnak. Ráadásul az irányítás nélküli ebek összetűzésbe keveredhetnek olyanokkal, amelyek a gazdájuk mellett pórázon haladnak. Ugyanez akár kóbor kutyákkal is megtörténhet.
Minden kutyás találkozott már olyannal, aki póráz nélkül sétáltatja kedvencét, és nem is hajlandó tudomást venni a többi kutyásról, így sokszor észre sem veszi, hogy kutyája elmegy mellőle, és esetleg nem kívánt viselkedéssel fordul a másik kutya felé. Ilyenkor jönnek azok a kifogások, hogy „bocsánat, még sosem csinált ilyet”, vagy „Ne aggódj, nem bánt!”- ez az igazán „kedvenc” mondata a kutyásoknak, hiszen a kedves kutyasétáltató arra nem is gondol, hogy a másik kutya esetleg nem olyan barátságos, vagy nem tolerálja a közeledést, vagy esetleg beteg, és millió egyéb ok lehet, ami miatt visszájára fordulhat a közeledés. Ilyenkor persze meg van lepődve a gazda, ha esetleg bármi negatív kimenetele lesz a póráz nélküli sétának.
Legalább ilyen fontos, hogy a kerti kutyákat, amik sajnos a legtöbb esetben alul szocializáltak, ellenőrzött körülmények között tartsuk az udvaron. Ne maradjon nyitva a kertkapu, zárjuk be inkább, amíg kijárunk a kocsival, mert az ilyen hirtelen jött szabadsággal legtöbb esetben nem tudnak mit kezdeni a kutyák. Nagyon sokból agresszív viselkedést vált ki a sok inger, vagy egy óvatlanul arra sétáló kutya is. Én sajnos számtalanszor voltam elszenvedője a kerítés mögül kitörő és az én kutyámnak nekirontó, természetesen háromszor akkora ebnek, és csak a lélekjelenlétem, és a kutyám edzettsége mentette meg a helyzetet. Jobb nem is belegondolni, hogy milyen balesetek történnek. Mi megúsztuk pár lukkal, sebbel, de ha nem olyan izmos, amilyen, akkor akár meg is ölhette volna.
A szabályok nem a kutyások ellen vannak, de betartandók!
Közterületen minden esetben kötelező a póráz használata. Ez alól a kutyafuttatók és egyéb, erre a célra kijelölt külterületek jelentenek kivételt. Szájkosár alkalmazása a közforgalmú közlekedési eszközökön kötelező lehet. Ez alól az állatok mérete sem jelenthet kivételt. Kizárólag a segítő és szolgálati kutyák mentesülnek a viselése alól.
Az örök harcok témáját képező kutyaürülék összeszedésére is komoly szabály vonatkozik. Az állattartó minden esetben köteles eltávolítani azt a közterületről, egyébként köztisztasági szabálysértést követ el. Bár ennek bizonyítása nem a legkönnyebb feladat. A veszettség elleni védekezés miatt a séták alkalmával a gazdinak az eb oltási könyvét is magánál kellene tartania. De legalább egy bilétát, vagy kis lapot, amely a nyakörvre szerelhető, és igazolja az oltás tényét.
