Rendkívül szórakoztató dolog, ha kicsit utána járunk, hogy milyen nyelvjárások vannak a környezetünkben. Minden területnek megvan a maga szóhasználata, a csak ott használatos kifejezések, amiktől például mi, Győriek is összetartozunk.
A szigetközi nyelvjárás a közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjáráson belüli aldialektus.
A nyelvjárás sajátossága az „Ízés”
A szigetköziek „íz”-nek, azaz az „é”-t í-nek mondják. Ez a dunántúli nyelvjárás, egyik jellegzetessége, amelyhez a szigetközi is tartozik. Pl: fényképezőgép = finkípezőgíp, vagy gépész község = gípísz kössíg.
A másik sajátosság a mássalhangzók elhagyása és a magánhangzó hosszúvá válása: például bolt=bót, volt=vót, bolha=bóha. Ugyanez az „el” igekötőnél az „l” elhagyása, és helyette az „ē” használata, pl.: ēment (elment), ēhatta (elhagyta), stb. Szigetközi gyereknek az 1960-as években nem okozott nagyobb nehézséget a „j” és „ly” között különbséget tenni, hiszen az összes „ly”-os szót egyszerű „l”-lel mondták, pl.: góla=gólya, kálha=kályha, pála=pálya.
A „ni” főnévi igenév képzője mindig „nyi”, sőt „nya” is lehet, például alunnyi/alunnya (=aludni), innya (!)(=inni), ennyi (=enni). A „hogy” vége általában lemarad, de az „o” rövid marad. Pl.: „Ēmëntem, ho mëgnízzem”. A névelő mindig egyszerűen „a”, akár magánhangzó előtt is, a mutató névmás „az”-zal szemben, ami megőrzi alakját. Pl.: Az a(!) asztal. A ümög = az ing. Szegény „magyar tanárok” sokat küzdöttek ezzel a jelenséggel a fogalmazások javításánál…
Eltérő a toldalékozás a –hez esetében, a szigetközi lányok nem férjhez mennek, hanem fírjnëk. Az egyszerű falusi nem Győrbe ment, hanem Győrré.
Gyakori az egyszerűsítés is: pl.: nemtom = nem tudom, sehá =sehová, milűtte = mi (baj) lett vele. Toldalék végének elhagyása: ëpádho vagy åpádhó= apádhoz, ëpádtú= apádtól.
Összegyűjtöttem pár kifejezést is, amik kifejezetten Győrben használatosak! Nézzük az én listámat, de várom Facebookon kommentben azokat a szavakat, amikkel én esetleg nem találkoztam, vagy nem ismerem!
Győrben a sílécek, azok lecek, futáshoz nem sportcipőt, hanem kondicipőt veszünk fel, a szánkon lévő herpeszt csúznak, vagy csúsznak mondjuk, a ropogós-réteges ostyából álló édesség nem nápolyi, hanem speciál, vagy speci, a nehéz dolgokat nem hurcoljuk, hanem hurimpáljuk, a köteg papírt ha egymásra helyezzük, akkor összecócoljuk, a gyerek ha bamba, nem viselkedik jól, akkor düddő, a karácsonyi vásárban nem tócsit eszünk, hanem berét, a pörkölthöz nem nokedlit, hanem noklit szaggatunkés nem a motort indítjuk be, hanem a motrot!
Forrás: wikipédia
