egyén védelme és a magánélet tiszteletben tartása. 2016 óta az Európai Unió összes
tagállamának kötelezően meg kell felelnie az Általános Adatvédelmi Rendeletnek (GDPR), még
akkor is, ha ez esetenként kellemetlen hátrányokkal jár, vagy az adatvédelem egyéb területein
joghézagokat okoz.
A jogszabályok értelmében mind a VIN-szám, mind a járművek rendszáma személyes adatnak
tekinthető, és akként is lehet kezelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár a VIN, akár a
rendszám ismeretében bárki kideríthet bármiféle tényt egy adott személyről.
Egyes kormányzati szervek vagy akár vállalkozások azonban rendelkezhetnek olyan adatokkal,
amelyek révén személyes adatokhoz juthatnak, de az általános adatvédelmi szabályzatnak való
megfelelés értelmében ezeknek az intézményeknek minden személyes információt
kötelességük is védeni.
„Egy autó futásteljesítménye, kárfeljegyzései, szerviz- vagy karbantartási előzményei a jármű
rendszámának VIN-száma segítségével tárhatók fel. Ez a fő oka annak, hogy egyes
intézmények nem hajlandók tájékoztatást adni a járművek történetéről” – mondja Matas Buzelis,
Association of Automotive Intelligence (AAI) szövetség elnöke.
Buzelis úr hozzáteszi, hogy a futásteljesítményről, sérülésről vagy karbantartásról szóló
nyilvántartást nem tekinthetjük személyes adatnak, hiszen ezek az adatok elsősorban a
járművekre vonatkoznak. Egyetlen nyilvántartás sem köthető konkrét személyekhez, tekintve,
hogy a használt járművek jellemzően néhány évente új tulajdonoshoz kerülnek.
Ebben a konkrét esetben egy autó történetével kapcsolatos információk megszerzése komoly
paradoxonhoz vezethet, hiszen nincs, ami alapvetően védi az autóvásárlókat a tisztességtelen
eladókkal szemben.
Ha például egy használtautó-vásárló tisztességtelen személytől vásárol járművet, meglehetősen
problémás lehet nyomon követni egy olyan autó előéletét, amit egy másik országból importáltak.
Vannak ugyan platformok, melyek biztosítják az előzmények ellenőrzését, de ez nem feltétlenül
jelenti azt, hogy ezek az előzmények elérhetők is lesznek. Ennek okát az egyes országok
szabályrendszerében és a GDPR értelmezésében kell keresni.
„Vessük össze például a németországi és a svédországi gyakorlatot. Míg Svédországban
minden állampolgár számára adott a lehetőség, hogy az országban regisztrált bármely jármű
történetét megismerje, Németország ezzel teljesen ellentétes álláspotot képvisel. Annak
ellenére, hogy Németország a legnagyobb használtautó-exportőr Európában, túlságosan
komolyan veszik itt a VIN-számokat, és nem nyújtanak hathatós védelmet a használtautó-
vásárlóknak” – mondja Buzelis, az Automotive Intelligence Szövetségének munkatársa.
Az autópiaci szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a tisztességtelen eladók módosíthatják is
a jármű kilométerórájának állását, ami alapján a használtautó-vásárló rossz döntéseket hozhat.
Egy manipulált autó általában nem olyan megbízható, mint a valódi futásteljesítményt mutató
jármű, sőt, a közúti biztonság szempontjából akár veszélyt is jelenthet, mivel elképzelhető, hogy
egyes kritikus, már régen esedékesek karbantartási munkák elmaradtak.
Az AAI szövetség célja az átláthatóság növelése
A csalók által könnyen kihasználható különféle kiskapuk miatt igencsak elterjedtek a
tisztességtelen gyakorlatok a használt autók piacán. Ezek a kiskapuk az átláthatóság
biztosítását is megnehezítik.
Az Association of Automotive Intelligence szövetség olyan cégek és személyek összefogását
vállalta fel, akik az évek óta visszaélésekkel küzdő és az Európai Uniónak évente több milliárd
euróba kerülő használtautó-piacon átláthatóságot, bizalmat és elszámoltathatóságot igyekeznek
megteremteni.
Forrás: Association of Automotive Intelligence
