Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Tömérdek hirdetésben árult ingatlanokat egy férfi, miközben évente alig négy-öt számlát állított ki az őt megbízó tulajdonosoknak az eladott ingatlanok után. A jelek szerint sikertelen közvetítő valójában számla nélkül tett szert értékbecslési, szakértői és közvetítési díjakra.

Négy vármegyét is „behálózott”

Ráadásul igen jó szakember hírében állt, ami önmagában is megkérdőjelezi az évi négy-öt üzletkötés életszerűségét.

Az áfabevallásokban még ennek a néhány számlának az áfatartalma sem jelent meg maradéktalanul.

Az egyéni vállalkozó online számlaadatai jóval több áfát tartalmaztak, mint amennyi az áfabevallásaiban szerepelt.

A NAV az ellentmondások nyomán indított ellenőrzésben, a hirdetések megjelentetésével foglalkozó társaságoktól beszerzett, mintegy 1300 hirdetést megvizsgálva fedezte fel, hogy jóval intenzívebben üzletelt a vállalkozó, mint azt a számlái vagy az azoknál is szerényebb áfabevallásai mutatták.

A gyanút a megbízóinak nyilatkozata is alátámasztotta

Így kénytelen volt elismerni, hogy többségében számla nélkül dolgozott. Ezek után, visszamenőleg, csaknem 300 számlát állított ki, és önellenőrzésekkel korrigálta korábbi áfa- és szja-bevallásait.

Végeredményben az ingatlanközvetítő 17 és fél millió forint áfát, 4 és félmillió forint szja-t, félmillió forint szociális hozzájárulási adót vallott be, utólag. ,

Az önellenőrzési pótlékkal együtt, összesen 28 millió forintot fizetett be az állam költségvetésébe.

(fotó: illusztráció, pixabay)