Balog-Farkas Renáta, Győr környezetvédelmi tanácsnokának javaslatára a képviselő-testület az 1989-es rendszerváltás óta először élt felterjesztési jogával az Országgyűlés irányába.
Kezdeményezik a benz(a)pirén, a formaldehid és az NMP levegőterheltségi irányértékeinek, továbbá a lítium és az NMP felszín alatti vízre vonatkozó (B) határértékeinek országos szabályozását, valamint az akkumulátoripari és oldószer-intenzív technológiák kibocsátási paramétereinek pontosítását.
Az előterjesztés története visszanyúlik a Győrszentivánra tervezett akkumulátorgyár elleni küzdelem idejére. 2022-ben a Szívügyünk Szentiván Mozgalom a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület (SZÖSZ) győrszentiváni polgárok adományaiból légszennyezettségi- és talajvíz-vizsgálatokat végeztetett.
A SZÖSZ által végeztetett mérések célja az volt, hogy ha az akkor tervezett GIPZ, azaz különösen veszélyes övezetbe bármilyen szennyező ipart telepít a Kormány, akkor legyen dokumentálva egy alapállapot, amelyhez a későbbi (a gyár működése alatti) mérések eredményeit hasonlítani lehet. A civileket, köztük az akkor még nem önkormányzati képviselő Balog-Farkas Renátát a gödi eset ismerete sarkallta erre.
A vizsgálatok azonban nem várt eredményt hoztak: 3 talajvízmintában kimutatási tartományban volt az NMP, valamint magas, a természetestől eltérő értékkel volt jelen a lítium. A szakértői vélemény megállapította, hogy a kimutatott eredmények ipari eredetű szennyezésre is utalhatnak.
A Szentiváni Öko Szeglet Egyesület ezt követően vízvédelmi eljárást indított, melybe az Önkormányzat is becsatlakozott. Az eljárást a hatóság végül megszüntette, majd idén januárban sajnos a bíróság (Kúria) is lezárta ezt az ügyet. Mindkét esetben az volt a hivatkozási alap, hogy az említett anyagok talajvízben való megjelenésére vonatkozóan nincs jogszabályban meghatározott határérték. Ha nincs hatáérték, annak túllépését nem tudják megállapítani.
Ez egy jogalkotói hiányosság, ahogy azt a bíróság is megfogalmazta ítéletében, hiszen kifejezetten az NMP esetében egy olyan, egészségre és környezetre káros anyagról van szó, amely természetes körülmények között semmilyen mértékben nem lehetne jelen a környezetben. Ezzel a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata is egyetért nyilvánosan elérhető állásfoglalásában, és a gödi eset kapcsán a Greenpeace is foglalkozott vele.
2017-18-ban és 2022-23-ban – ekkor részben szintén a Szentiváni Öko Szeglet kezdeményezésére összegyűjtött adományokból végzett mérések során – összesen 40 alkalommal, ebből 25 alkalommal a helyi óvoda területén mértek akkreditált mérőcégek formaldehidből tervezési irányérték túllépését, azóta pedig tovább nőtt a formaldehid-kibocsátó pontforrások száma az ipari parkban.
A légszennyezettség-mérés tekintetében az előzőekhez hasonlóan hiányos szabályozású a formaldehid, amely környezetre gyakorolt hatása alapján I. veszélyességi fokozatú, tehát különösen veszélyes anyagnak minősül. A formaldehidnek jelenleg nincs jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéke, csak úgynevezett tervezési irányértéke.
A benz(a)pirén esetében pedig a jelenlegi magyar szabályozás az uniós minimumot követi, amely sajnos a WHO és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által használt egészségvédelmi referenciaszintnél jóval megengedőbb.
“Amikor még civilként, a SZÖSZ és a Szívügyünk Szentiván alapító tagjaként, jogkörök nélkül, ellenszélben próbáltam hatással lenni a dolgok alakulására, megfogadtam: ha egyszer lehetőségem lesz megváltoztatni ezeket a rossz és hiányos szabályozásokat, meg fogom tenni. Ez a pillanat pedig végre elérkezett, igaz a márciusi közgyűlésen Borsi Róbert javaslatára személyeskedő megjegyzéseivel még levette a Fidesz-frakció a napirendről az előterjesztésem. Az április közgyűlésre azonban – a választási eredmények ismeretében – megváltozott álláspontjuk és történelmi döntést hozott a közgyűlés, Győr Város Képviselő-testülete egyhangúlag támogatta javaslatomat és él felterjesztési jogával.” – számol be a részsikerről közösségi oldalán Balog-Farkas Renáta.
(Fotó: Facebook/Balog-Farkas Renáta)
