A korcsolyázás divatja, a skandináv országok hagyományaira építve, Európa északnyugati országaiból indult ki.
Magyarországon először 1869 decemberében alakult meg a pest-budai korcsolyázó-egylet 400 taggal.
A divatos korcsolyázás Győrött is egyre népszerűbbé vált. 1869-70 telén először a Kálvária melletti réten találtak csúszkálásra alkalmas helyet, ahol a város hölgyei is megjelentek. A jégsport hódolói Győrben is egyesületbe tömörültek. Fő szervezője id. Mersich József lett, ideiglenes elnöke, jegyzője Csupor László. 1870. november 27-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében a Megyeházán kezdődött a Győri Korcsolyázó Egyesület megalakítása. Az egyesület alapszabályát heten készítették: Mersich József, Fischer Zsigmond, Magvassy Mihály, Lozsi Ede, Schaffner Mihály, Mladonitzky Béla és Csupor László.
A Győri Közlöny cikkírói nagy lelkesedéssel fogadták az új egyesületet. December 11-én pedig az alapszabályt megvitató, tisztségválasztó alakuló közgyűlést tartották meg szintén a Megyeházán, ahol Némethy Ernőt választották egyleti elnöknek. A pár hete szervezett egyesület ekkor már 200 tagot tartott nyilván.
A Kálvária és környéke az 1920-as években, Glück József fényképe:
Zalka János győri püspök is csatlakozott a Győri Korcsolyázó Egyesülethez és a győr-szigeti fürdőház melletti területet átengedte korcsolyázásra. Nagyszámú nézőközönség jelenlétével 1870 december végén sor került az első belépődíjas korcsolyázásra, melyre 140 jegyet adtak el. Az új év első napján (1871) a jégen 30 pár táncolt francianégyest a Vilmos gyalogezred zenekarának kíséretével. Az egylet bevételeinek növelésére farsangi bált is rendeztek a Lloydban, ahol hölgyek az egyesület jelképeivel díszítve és színeibe, kék-fehérbe öltöztek.
Győrött az első korcsolyaversenyt 1872. január 21-én tartották a győr-szigeti korcsolyapályán, külön női, férfi és gyerek kategóriában. A beszámolók szerint mostoha körülmények vártak a korcsolyázókra: befagyott dereglyéken, felállított padokon kötötték fel korcsolyáikat. Az egyesület mégis jól állt anyagilag, az időjárás is kedvezőnek bizonyult, sokan látogatták a jégpályát.
Újváros-sziget rész, Berecz Viktor képeslapja:
Az egyesület első évtizedének sikereit nehézségek követték.
Átalakított alapszabállyal, új vezetőséggel 1885-ben éledt újjá a Győri Korcsolyázó Egyesület. Zechmeister Károly, az egylet elnöke 1886-ban kérvényezte, hogy a Rába folyó partján, a Hosszú híd mellett a város tulajdonában levő ún. Prater területén állandó korcsolyapályát létesíthessenek. Ez az eredetileg egyenetlen, agyagos-gödrös, fákkal benőtt terület lett a tereprendezés után az új egyesületi jégpálya. A téli szezonban újra korcsolyaversenyeket és jégünnepélyeket rendeztek. Egyesületi pavilont állítottak fel a pálya mellett, ahová a Sétatérről télire behozott padokat tettek. Mellette az alkalmi zenekar felszerelésének és szertárnak adott helyet a vásári szétszedhető, évente újra összeállítható fabódé.
1889-ben a Hosszú híd melletti jégpályánál a Lelóczky Cukrászda is egy fióküzletet nyitott. Az így egyre komfortosabbá váló korcsolyapályát egyre többen használták. Az egyesület – a Csáky-féle rendelet hatására – a tanuló ifjúságnak nagy kedvezményeket biztosított, így a szegényebb diákok is csúszkálhattak a pályáján.
A híres jégkorcsolyázó, Földváry Tibor többször is kipróbálta a Rába-parti jégpályát. A Győr vármegyei Öttevényen született műkorcsolyázó a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként több Európa-bajnokságon vett részt, díjakat szerzett. Pályája csúcsán – az 1895-es aranyérem elnyerése után – a versenyzéstől visszavonulva összeállította a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát.
Az 1890-es évek derekán már két korcsolya-egyesület és pálya működött Győrben. A Rába partján a Hosszú híd melletti drágább belépti díjas Győri Korcsolyázó Egyesület pályáját az elitebb közönség látogatta. Szerényebb viszonyok mellett, verkli-zenére lehetett korcsolyázni a Győrszigeti Korcsolyázó Egylet szigeti jégpályáján. 1896-ban ünnepelte a Győri Korcsolyázó Egyesület fennállásának negyed évszázados jubileumát.
Az ártérben fekvő, 1897-ben már 18 ezer „négyszögméteres” jégpálya „a mi jó Rábánk szeszélyétől” függött. Az anyagilag-erkölcsileg megerősödött Győri Korcsolyázó Egyesület a melegedő csarnokának korszerűsítését halogatta, mivel nagyobb szabású terveket dédelgetett. A negyed évszázados jubileum évében már egy állandó mesterséges jégpálya létesítését és a korcsolyapálya megvilágítását tűzte ki célul.
Forrás: gyoriszalon.hu
