Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A gyulladásos bélbetegség legnagyobb százalékban a fiatal felnőtteket érinti, és minden kétszázadik embert sújtja. A Crohn-betegség a teljes tápcsatornát érintheti a szájüregtől a végbélnyílásig, és bárhol okozhat kisebesedést, kifekélyesedést.

A sokszor végbélsipollyal szövődött betegséget hagyományosan műtétekkel kezelik, azok hosszú távú eredményességét segíti az őssejtek beültetésével járó, a sebészeti klinikán elsőként november 12-én, kedden alkalmazott eljárás – tudatta közleményében a Pécsi Tudományegyetem.

A betegség alapjaiban véve nem gyógyítható, akár egész életen át fennállhat, de folyamatos kezeléssel és gondozással elérhető a tünetmentesség.

Pontosan a végbél körüli sipolyok kezelésében jelent áttörést az őssejtterápia – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben. – Ennek során közvetlenül a járatba fecskendezik az őssejteket, amelyek tulajdonsága, hogy bármilyen sejttípussá képesek átalakulni, attól függően, milyen szövetbe kerülnek. Ebben az esetben kötőszöveti sejtté alakulnak át, és így segítik a sipolyok záródását.

„A Crohn-betegség vezető tünete a fogyás, a nyákos, időnként véres hasmenés és a görcsös hasi fájdalom.” /Baracs József, a PTE adjunktusa/

A kór pontos okát még nem sikerült megfejteni, de a vizsgálatok során már számtalan információ áll a rendelkezésre a kialakulásával kapcsolatban. Ezek közé tartozik a genetikai hajlam, az autoimmun eredet, a bélflóra egyensúlyának megbomlása, a bélnyálkahártya épségének megbomlása, a pszichológiai faktorok, illetve a dohányzás.

Klinikai vizsgálatban összehasonlították az őssejtekkel kezelt, valamint a placebóval kezelt betegek gyógyulási arányát, amely azt mutatta, hogy az őssejt terápia jól tolerálható volt, és az állapotjavulás jóval magasabb volt az őssejtes csoportban.

A betegség egyébként az elnevezését a kórképről először beszámoló amerikai Burrill Bernard Crohn belgyógyászról kapta.