Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elvileg adták-vették, fejlesztették azt az építőipari gépet, ami a valóságban mindvégig érintetlenül, egy helyben állt. A csalárd szándékú ügyletet a NAV egy, a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgáló ellenőrzésben derítette ki, az online adatok vizsgálata közben. A szóban forgó céget foglalkoztatotti létszám változásának mértéke miatt választották ki vizsgálatra, és az Online Számla rendszer adatai vezették rá az ellenőröket a személyi összefonódásokra és a számlázási láncolatra.

 Az acélszerkezet-gyártással és -szereléssel, valamit csővezeték-szereléssel foglalkozó cég gépbeszerzéseit és értékesítéseit vizsgálták a NAV ellenőrei.

Az egyik csőhajlító gépet eredetileg Kínából vásárolta 3,5 millió forintért egy „beszerző” társaság, amelyik a vételi árat, az áfát és vámot is rendben megfizette.

Ugyanez a társaság ugyanerre a gépre szoftveres és mechanikai átalakítás címszóval fogadott be számlát egy fejlesztő társaságtól, amelynek sem eszközei, sem szakképzett munkatársai nem voltak a feladatra. Ezek után került a gép annak a cégnek a tulajdonába, amelynél az ellenőrzés eredetileg elindult.

Hamarosan túl is adtak a gépen

A géppel kapcsolatos gazdasági események mesterséges ügyletek voltak. Az értékesítésre létrehozott számlázási láncolatban az eszköz árát, észszerű gazdasági indok nélkül jelentősen növelték, több mint 50 millió forintra.

A többmilliós adóelőny a láncolat végén álló vállalkozásnál jelent meg. Az adóellenőrzés során összesen több mint 57 millió forint adókülönbözetet és több mint 100 millió forint adóbírságot állapítottak meg a revizorok.