Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket,
mivel a gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat. A
fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, elmozdulhatnak az
alkatrészek, ezért célszerű használat előtt megfelelő képesítésű szakemberrel átvizsgáltatni
őket.
A használat során elengedhetetlen a berendezések kifogástalan állapota, de fontos az is, hogy
körültekintően használják őket. A fűtőberendezés és az égésterméket elvezető cső közelében
ne tároljunk éghető anyagokat (pl. ne szárítsanak ruhát) és ne legyen azok közelében éghető
falburkolat, hiszen a fűtőberendezések műszaki meghibásodásán túl, a készülékek hibás
használata, hőátadás, kipattanó szikra miatt tűz keletkezhet.
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy
robbanásveszélyes éghető folyadékot. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a
visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként –
de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe
hézagmentesen csatlakoztatni. A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan zárt
állapotban. A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne
tároljunk.
2
Az égésterméket, izzó parazsat ne öntsük műanyag szemetes edénybe, mert az megolvadhat
és kigyulladhat. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves
állapotban ne tárolják be, mert öngyulladásra hajlamos.
Ugyancsak figyelembe veendők a helyiségek légellátását, légáramlási viszonyát módosító
tényezők (pl. a nyílászárók utólagos szigetelése, fokozott légzárásúra cserélése, szagelszívók,
ventillátorok beépítése), melyek befolyásolva a levegő utánpótlását, a gázfogyasztó
berendezés működési zavarát, ezáltal az égéstermékben a mérgező szén-monoxid arányának
növekedését, a helyiségben való felhalmozódását okozhatják. Az új technológiájú nyílászárók
korlátozottan engedik be a levegőt a lakásba, pedig a folyamatos levegő-utánpótlás nagyon
fontos, hiszen egy köbméter gáz biztonságos elégetéséhez kb. 10 köbméter levegő szükséges.
A szellőző nyílások eltakarása épp ezért tilos, a megfelelő szellőzést biztosítani kell.
A szabályok betartása különösen azokban az esetekben fontos, ahol az év folyamán az
épületen nyílászárót vagy gázkészüléket cseréltek, páraelszívót építettek be a gázszolgáltató
és a kéményseprő vállalkozó szakvéleménye nélkül. Veszélyt jelent továbbá, ha a
gázkészülékek és a fogyasztói rendszer időszakos felülvizsgálata elmarad, valamint az évek
óta használaton kívüli kéményt felülvizsgálat nélküli újból üzembe helyezik.
A fűtés biztonsága érdekében a felülvizsgálatokat minden esetben szakemberrel végeztessék
el (épületgépész tervező, jogosult felülvizsgáló és kéményseprő szakember).
Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely megfelelő
minősítéssel rendelkezik.
A PB gázzal üzemelő berendezést és pb-gázpalackot kétszintesnél magasabb panelszerkezetű
lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben elhelyezni nem szabad. Kizárólag
ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel
rendelkeznek. A tömítés megbízhatóságát szappanos vízzel, vagy borotvahabbal ellenőrizzük.
A külön égéstermék elvezetővel nem rendelkező fűtőberendezést (az égési gázok az adott
helyiség légterébe ürülnek) csak nagy körültekintéssel, intenzív szellőzéssel rendelkező
helyiségben használjunk.
A fűtésrendszerek szabálytalan beépítése, üzemeltetése, a lakáshasználók és környezetük
számára lappangó veszélyforrás. A balesetek elkerülése érdekében fontos a berendezések
rendszeres ellenőrzése és a kémények évenkénti felülvizsgálata, tisztítása, ami szintén a
tulajdonosok biztonságát szolgálja.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kereskedelemben kapható szén-monoxid érzékelő
felszerelése önmagában nem helyettesíti azt a baleset-megelőzést szolgáló karbantartási és
felülvizsgálati munkálatokat, melyeket csak a fent említett szakemberek végezhetnek.
