Kezdőlap GYŐR Győr - Gazdaság

Fejlesztené a gazdasági együttműködéseket a MAFE új elnöke

Fejlesztené az együttműködést a beruházókkal és a gazdasági döntéshozókkal, valamint erősítené a tagvállalatok érdekképviseletét Fazekas Roland, a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének (MAFE) új elnöke. 

A szervezet közleménye szerint a MAFE vezetője hangsúlyozta, hogy a piaci szereplők megerősödéséhez elengedhetetlen a hatékony szakmai képviselet, amely biztosítja a nagyberuházók és az acélkereskedők közötti információátadást és kapcsolatépítést. Együttműködést javasolt a gazdasági döntéshozókkal az acélipari stratégia kidolgozásában, dömpingellenes és piacvédelmi intézkedéseket szorgalmazott és fölvetette, hogy törvénymódosítással kellene megakadályozni az acélhulladék kiáramlását, mivel a belföldi piac amúgy is jelentős mértékű behozatalra szorul.

Kiemelte emellett a következő évek építőipari és fejlesztési beruházásainak jelentőségét, mivel azokban az acélpiaci vállalatok beszállítói szerepet kaphatnának, ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra is, hogy a Paks II. projekt kapcsán szükség lenne a kapacitások felmérésére. Fazekas Roland fejlesztené a többi ágazattal közös beszállítói láncokat és a nemzetközi szakmai kapcsolatokat: utóbbi érdekében regionális konferencia megrendezését javasolta Budapesten – írta a MAFE.

A szervezet az iparági elemzések adataival indokolta az együttműködések szükségességét: közleményük szerint 2017 első negyedévében a beruházások volumene a harmadával haladta meg az előző év azonos időszakának bázisát, a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések beruházási teljesítménye pedig több mint 50 százalékkal ugrott meg. Hozzátették, hogy a MAFE a szükséges kapacitások összefogásával a jelenleginél aktívabb szerepet tudna vállalni, a szakmai partnerségek erősítése pedig növelhetné a magyar vállalkozások részvételét a nagyobb beruházásokban.

Az MTI kérdésére a MAFE közölte, hogy tagvállalataik tavaly csaknem 210 ezer tonna acélt forgalmaztak a belföldi piacon: az acélfelhasználásból az építőipar 35-40 százalékkal, az autóipar 12-18 százalékkal, a gépipar 12-15 százalékkal részesedik évente. Hozzátették, hogy a MAFE-tagok esetében az import részesedése becslések szerint 80-90 százalék lehet, számos termékcsoportban (vastaglemezek, rúdacél, idomacél, gerendák, rozsdamentes acél termékek) viszont – belföldi gyártás híján – 100 százalék a behozatal aránya. A szállító országok zöme EU-tag, a közép-európai régióból Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria és Szerbia a hagyományos beszállítók – írták.

A MAFE szerint a magyar acélpiacon az árak rövid késéssel követik a globális és az európai ártrendet. Felidézték, hogy 2016 második felében – elsősorban a nyersanyagok drágulása, valamint az uniós antidömping-intézkedések miatt – jelentősen nőtt az acéltermékek ára, 2017 második negyedévétől viszont fokozatos árcsökkenés figyelhető meg a hosszú és lapos acéltermékek piacán egyaránt. Piaci elemzők szerint az árcsökkenés viszonylag korlátozott lesz és az árak várhatóan nem fognak a 2016 első felében tapasztalt mélységbe visszaesni – tették hozzá.

A szervezet úgy véli, hogy Magyarországon idén elsősorban az építőiparban várható akár 20 százalékot is meghaladó keresletnövekedés az acéltermékek iránt, az autóipar viszont akkor emelheti keresletet, ha bővül a belföldi beszállítók köre, mivel jelenleg az autóipari acélszállításokat nyugat-európai gyártók biztosítják (gyakran közvetlen gyári beszállításként). Országos jelentőségű projektek (például a paksi bővítés) szezonálisan akár 20-30 százalékkal is növelhetik az acéltermékek iránti keresletet – írták.

A napi igényeket a MAFE 14 tagvállalata saját finanszírozású készletből többnyire azonnal ki tudják elégíteni, de a nagyobb beruházások esetén számolni kell az acélgyártók szállítási határidejével (acéltermékek fajtájától függően 1-3 hónap) – közölték.

(MTI)