A diákok nyári munkavállalásának egyik legelterjedtebb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás. Munkaviszonyt az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött tanuló is létesíthet, azonban ehhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges mindaddig, amíg a diák a 16. életévét be nem tölti.
A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, ezért a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn.
A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok nem tesznek különbséget a felnőttként, illetve hallgatóként, tanulóként végzett munka között. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme után mind a munkáltató, mind a tanuló az általános szabályok szerint fizeti a járulékokat.
A másik elterjedt jövedelemszerzési forma a megbízási jogviszony alapján végzett munka. E szerződés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ennek két módja van: a tételes költségelszámolás, illetve a 10% költséghányad elszámolása. A jövedelem az adótábla szerint adózik.
A megbízási jogviszony társadalombiztosítási szempontból a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kategóriába tartozik. A tanuló biztosítása abban az esetben jön létre, ha a megbízási jogviszonyból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri, vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százzalékát (2010-ben 22050 Ft), vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét (2010-ben 735 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, úgy a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn, ellenkező esetben a foglalkoztatót 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A fentieken túlmenően az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok alapján is létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony diákokkal. Hasonlóan a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban végzett munkához, ebben az esetben sincsenek különös adózási szabályok a diákok foglalkoztatására, a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
A munkát vállaló diáknak abban az esetben, ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, a megszerzett jövedelméről 2011. május 20-ig bevallást kell adnia, amelyet a munkáltató, illetve megbízási szerződés esetén a megbízó által kiállított és átadott igazolás alapján kell kitöltenie. Az átadott igazolásokat ezért gondosan meg kell őrizni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származott jövedelemről nem kell adóbevallást adni, ha az nem érte el a 840.000 Ft-ot, és ezen kívül adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nem volt. Azaz, akinek 2010. évben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el az összeghatárt és emellett csak ösztöndíjat kapott, nem kell adóbevallást benyújtania.
