Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A nyugat-dunántúli régió munkaerőpiaci helyzete a határ közelsége miatt már egy évtizede speciális. Nagy volt és jelenleg is nagy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a foglalkoztatottság, főleg megyénkben mindig is az egyik legmagasabb volt az országban. Ezek a hatások Vas megyében is érezhetőek, és ezzel együtt nagyon régóta jelenlevő munkaerőhiány jellemzi a régiót. Zala megye a régióban a foglalkoztatottság szintjét tekintve egy kicsit hátrébb van, de mostanra itt is érezhető munkaerőhiánnyal kell szembenézni a gazdálkodó szervezeteknek.

A Covid hatására főleg az autóiparban és a beszállítói körben érezhettünk visszaesést. Az autóipar és beszállítói jelentősen képviselik magukat a térségben, így érezhető volt a covid miatti gazdasági válság. 2020. tavaszán nagyon erős hullám érte el a szektort, majd pár hónap után azt tapasztaltuk, hogy a mélybe zuhant cégek is szép lassan kezdtek felállni, és pótolni az elveszített munkavállalókat.

A nyugat-dunántúli régióban a Covid előtt is problémát okozott (a multinacionális cégeknél) a fizikai dolgozók tekintetében a munkaerőhiány. Egyrészt az ország keleti részéből próbáltak toborozni, másrészt tömegesen jelentek meg az ukrán munkavállalók.

Akik kimennek külföldre a Dunántúlról, azoknak a helyét a kelet-magyarországi vagy ukrán és egyéb harmadik országbeli munkavállalók töltik be. Idővel azonban ők is tovább vándorolnak. Egyedül azok maradnak, akik szorosan kötődnek, vagy akik kevésbé bérérzékenyek, mint például a mérnökök. A külföldi munkaerő egyre komolyabb mértékben érkezik, az ukránt lassan felváltja a vietnámi, fülöp-szigeteki, mongol munkaerő.

Érdekesség viszont, hogy mindig vannak olyan cégek, amelyek ragaszkodnak a magyar munkaerőhöz és igyekeznek inkább az országon belüli migrációra támaszkodni.

Nagyobb gyártó vállalatok már eddig is sokszor toboroztak akár Kelet-Magyarországról, akár Romániából vagy Ukrajnából munkaerőt. A pandémia időszakában a külföldi munkavállalók egy része hazament, aztán vagy visszatért vagy máshol, akár tőlünk nyugatabbra talált munkát. Ennek a lehetőségnek azonban a továbbiakban is rendelkezésre kell állnia, de ezzel nem lehet 100%-osan kitölteni a munkáltatói igényeket. Bonyolult feladat elé állítja ez a vezetést, hiszen nem egyszerű koordinálni azt, ha egy gyártósoron nem ugyanazt a nyelvet beszélik, és ez csak egy nehézség a sok közül

A régió munkaerőpiaci helyzetét nagyban befolyásolja Ausztria közelsége

Az osztrák elszívó erő folyamatos, leginkább a vendéglátásra és turizmusra, de a szakipari munkákra és már a betanított munkára is ez jellemző. A régióba érkező munkaerőre inkább csak mint ideiglenes munkaerőre lehet tekinteni, mert legyen szó hazai vagy külföldi munkaerőről, egy idő után továbbállnak Ausztria irányába.

Nehezíti a munkaerőpiaci helyzetet, hogy Ausztria béreivel nem tudunk versenyezni. Nem csak a szakemberek közül, hanem a szakképzettséget nem igénylő kategóriában is sokan keresik határon túl a boldogulást. Még a napi ingázással is megéri nekik átjárni dolgozni. Emiatt bérelvárásaik megnőttek, amennyiben haza szeretnének térni, nehezen találják meg a számításukat.”

Diákok terén van egy általános bizonytalanság, a kismamák, illetve a 45 év felettiek számára még mindig nehéz az elhelyezkedés.

Globális szinten készült egy felmérés, amiből egyértelműen látszik, hogy azok, akiket az átlagnál is erősebben érintett a pandémiás helyzet, nem mások, mint a kisgyermekes anyukák.

Közülük többen veszítették el az állásukat, mint bármilyen más demográfiai csoportban. Nehéz azonban azt átlátni, hogy hányan döntöttek önként arról, hogy otthagyják a munkahelyüket és a gyerekkel maradnak otthon, vagy kényszerűen kellett otthagyniuk a munkahelyüket azért, mert nem lehetett időben összeegyeztetni a munkavégzést és a gyerekek otthoni ellátását.

Mi lesz, ha tetőzik a negyedik hullám, és újra lezárások jönnek?

Mára a legtöbb vállalatnak kialakult az a politikája, hogy pillanatok alatt haza tudja küldeni a munkatársainak azon részét, akinek nem szükséges mindenáron bent lennie. Sokkal rugalmasabb formában is fel tudnak épülni cégek, és ezek hozzák majd az új kihívásokat és az új lehetőséget is.