Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felülvizsgált lerakók környezetvédelmi szempontból, vagy humán-egészségügyi szempontból valós kockázatot jelentenek. Ezért az érintett lerakók végső lezárásának, rekultivációjának végrehajtása nemcsak környezetvédelmi szempontok alapján (felszíni vizek-, felszínalatti vizek-, vízbázisok-, természeti értékek védelme érdekében) hanem humán-egészségügyi és tájesztétikai szempontok alapján is szükséges.
A projektbe bevont lerakók összesen 67.341 fő (települések lakos-száma) számára jelentenek környezetminőségi, életkörülményekben jelentkező hátrányokat. Konkrét ez a minőségromlás, vagy kockázat a vízbázisok, illetve a kiemelt üdülőkörzetek esetében, vagy azon esetekben, ahol a hulladéklerakók közvetlenül lakóépületek közelében helyezkednek el.
A rekultiváció módja:
A projekt keretében összesen 24 hulladéklerakóból 4 lerakó teljes mértékben felszámolásra kerül, míg a többi esetében végleges lezárásra kerül sor természetes anyagok felhasználásával, vagy passzív hidraulikus eljárással. A felszámolások esetében a lerakott hulladék, illetve a lerakó alatt lévő szennyezett talaj 0,5 m-ig kerül felszedésre. Ezt követően a hulladékot osztályozzák, így elválaszthatóak az inert és egyéb másodlagosan felhasználható anyagok, melyek ellenőrzés után a lerakó töltésébe és alsó fedőrétegébe beépíthetővé válnak. A maradék anyag elszállításra és ártalmatlanításra kerül az arra megfelelő befogadó helyen.
Természeti környezet:
A projekt területe bővelkedik természeti értékekben és értékes élőhelyekben is. A terület érinti a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot és csaknem teljes egészében lefedi a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet. A felsoroltakon kívül jelentős számú és kiterjedésű Natura 2000-es területek is találhatók, ezek a Szigetköz, Hanság, Rába, Rábaköz, Mosoni-sík.
Natura 2000 területet érint a lébényi, a rajkai „C” és vági „A” elnevezésű lerakó. Ezekről a hulladéklerakókról elmondható, hogy a bezárásuk után megtelepedett növényzet nem tartozik az értékes élőhelyek közé, így azokon sem jelölő élőhely, sem jelölő faj nem található meg. A 3 érintett lerakó rekultivációjára helyben, egy ütemű lezárás keretében kerül sor. A lezárást követően a hulladéklerakók tájba illeszthetők, ezzel elősegítve értékes, védett fajok megtelepedését.
