Mikor próbálnák ki a tofut, ha nem veganuár idején? A veganuár, azaz a vegán január tökéletes lehetőség lehet az életmódváltásra – aztán ki tudja, a végén mi is beleszeretünk ebbe az életmódba. De tudjátok miből készül ez a fehérjebomba, aminek az ára a húséval vetekszik?
Mi a baj a húsfogyasztással?
Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb divatnak örvend a vegetáriánus és a vegán életmód. Sokan választják ezt azért, mert egészségesebb, környezetbarátabb, vagy csak elvi okok, allergia miatt. Jelenleg a világon 375 millió, vegetáriánus étrendet valamilyen formában követő ember él már a földön, ez a szám pedig csak Európán belül jelenleg 38 millió. Az olasz kutatóintézet, az Eurispes prognózisa szerint azonban 2050-re százmillió vegetáriánus étrendet követő ember lesz kontinensünkön. Ebbe beletartoznak a vegetáriánusok, a vegánok, a flexitáriánusok – azaz a vegetarianizmust rugalmasan kezelők – és az egyéb, vegetáriánus étrenddel kapcsolatos szokást követők is.
Jelenleg a föld mezőgazdasági termelőterületének 6%-át szójával vetik be, a termeléséhez pedig sokszor vegyszereket használnak. Kevesen tudják azonban, hogy a megtermelt szójának mindössze 2%-a kerül emberi fogyasztásra, a 98%-a állati takarmányként hasznosul. Ezzel kapcsolatban tehát ismét a növényi étrend hangsúlyozása kerül előtérbe, hiszen nem az emberek fogyasztják a legtöbb szóját, hanem az emberek táplálékaként tenyésztett állatok. Ez egyben rámutat arra is, miért olyan vízpazarló a húsipar: többek között rengeteg takarmányt kell előállítani az állatok számára.
Magyarországon az 1930 és 1945 közötti időszakban még alig 1600 hektáron foglalkoztak a szója termesztésével, de az 1970-es évektől kezdett növekedni az ezzel a növénnyel foglalkozó gazdaságok száma, így a termőterület mértéke is. Míg 2014 előtt jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, az előző uniós költségvetési ciklusban ez 75-77 ezer hektárra ugrott, de a vegyszermentes termesztésre vonatkozó előírások és a hiányzó technológiai tudás miatt a szója termőterülete hamar visszaesett 60 ezer hektár körüli méretre. 2021-ben némi növekedés volt látható a szója termőterületében, ami megközelítette a 63 ezer hektárt, 2022-ben viszont mindösszesen 61058 hektáron termesztenek ilyen növényt hazánkban.
Tényleg egészséges a szója?
Bár az európai szójafogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmű növekedést mutat. A szója maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén. Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne. A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj – akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve – különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.
A tofu sok növényi fehérjét és fitoösztrogént tartalmaz. A fitoösztrogének olyan vegyületek, amelyek hasonlítanak az emberi ösztrogén hormonhoz, és befolyásolhatják a rák kockázatát. A tofu fogyasztásának hatása a rák megelőzésére nem teljesen egyértelmű, mivel különböző tanulmányok különböző eredményeket mutattak. Néhány kutatás szerint azonban a fogyasztása csökkentheti a mell-, a prosztata- és a gyomorrák kockázatát, míg mások szerint nincs hatása, vagy akár növelheti is a rák kialakulásának esélyét. Hatása a rák megelőzésére függhet a tofu típusától, a fogyasztott mennyiségtől, a genetikai tényezőktől, a táplálkozási szokásoktól és más életmódbeli tényezőktől is.
Fontos, hogy a szójabab az említett, egészségesnek tekinthető anyagai mellett tartalmaz kedvezőtlenebb hatású anyagokat is, például fitinsavakat, illetve azok sóit.
Elvileg mi magunk is nekiállhatnánk a tofu készítésének
A tofu készítéséhez szójababot kell áztatni, főzni, pürésíteni, majd szűrni, hogy szójatejet kapjunk. Ezt ecettel vagy citromlével alvadásra bírhatjuk, aztán egy sajtkendőbe csomagolva kinyomkodjuk belőle a felesleges vizet. A kapott masszát formázzuk meg, ebből készül a szójatúró, közkeletű nevén a tofu, amit hűtőben tároljuk.
Mit süssünk-főzzünk tofuból?
A határ a csillagos ég, a tofuban az a jó, hogy egészen különböző módon elkészíthető, például süthető, főzhető, párolható, grillezhető vagy turmixolható. Íze eléggé semleges, ezért jól illik sokféle fűszerhez és ételhez. Kiváló alapanyag lehet levesekhez, salátákhoz, mártogatósokhoz, rántottához, desszertekhez és még sok más finomsághoz.
Tofu tikka masala: egy indiai fűszeres paradicsomszószban párolt tofu, amelyet rizzsel vagy naan kenyérrel tálalnak. Egy recept hozzá:
4 főre
3 ek olaj
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 cm-es friss gyömbér
só, bors
3 ek SÓTLAN tikka masala fűszerkeverék
600 g füstölt tofu
350 – 400 ml kókusztejszín
friss limelé ízlés szerint
1 csokor friss koriander
főtt rizs a tálaláshoz
Az olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymákat és a gyömbért, sózzuk, borsozzuk.
Megszórjuk a fűszerkeverékkel, és 2 percet pirítjuk. Rádobjuk a 2-3 cm-es kockákra vágott
tofut (bármilyen nagyságúra vághatjátok), felöntjük a kókusztejszínnel, majd 10 percet
rotyogtatjuk. Ízlés szerint meglocsoljuk limelével, megszórjuk friss korianderrel, és rizzsel tálaljuk.
