A járműgyártás szerepe Győr gazdaságában

motor, járműgyártás

A világgazdasági válság óta eltelt időszakban hatalmasra nőtt a járműgyártás súlya Magyarországon. Miután a folyamat leginkább néhány megyére koncentrálódott, így van néhány része az országnak, ahol gyakorlatilag az autógyártás adja a gazdaság gerincét. Győrben is nagyon jelentős részét adja a gazdaságnak!

Az elmúlt években óriási változás kezdődött el a világon a járműiparban, amely teljesen felforgathatja az iparágat. Azt nem tudjuk, hogy mindez hogyan érinti majd hosszú távon a Magyarországon is jelen lévő autógyártókat, de Győrben is nagyon jelentős szerepet tölt be.

Megnőtt az autógyártás súlya

Magyarországon 2011 óta a járműgyártás a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágazata, 2018-ban a teljes ipari termelési érték 27%-át adta. Emellett széles körű beszállítói kapcsolatai révén hatással van más feldolgozóipari tevékenységekre is, így teljesítménye számottevően befolyásolja az egész ipari termelés alakulását.

A járműgyártás kibocsátása 2018-ban 8555 milliárd forintot tett ki, bruttó hozzáadott értéke azonban ennél jóval alacsonyabb, 1626 milliárd forint volt. A jelentős eltérést az okozza, hogy a járműipari szereplők kibocsátása nagymértékben támaszkodik importból származó, vagy más ágazatokban előállított termékekre, alkatrészekre, amelyek felhasználását a hozzáadott érték már nem tartalmazza. Magyarországon 2018-ban a bruttó hozzáadott érték 4,5%-át adta a járműgyártás, ezzel a feldolgozóipar teljesítményének ötödét állította elő.

A területi bontásban rendelkezésre álló, 2017. évi adatok szerint az ágazat súlya kiemelkedően nagy (35%) Győr-Moson-Sopron megye gazdaságában, ami nem meglepő a győri Audi-gyár miatt. Ezt sorrendben Vas, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megye követte, ahol a megyei hozzáadott érték 18–10%-a származott a járműgyártásból. Ebben a négy megyében állították elő az iparág országos hozzáadott értékének több mint 70%-át.

járműgyártás megyékben

Az ágazati teljesítmény fennmaradó része zömmel Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Heves és Pest megyében, valamint Budapesten koncentrálódott. Közülük a főváros és Pest megye gazdaságán belül – részben a szolgáltatószektor kiemelkedő szerepe miatt – viszonylag csekély a járműgyártás súlya, a gazdaság hozzáadott értékének mindössze 0,5, illetve 1,4%-át adta 2017-ben. Ugyanakkor Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Heves megyében 5,1–8,8% volt ez az arány. A KSH elemzése szerint egy-egy jelentős járműipari szereplő megjelenése hatással van az adott térség gazdaságára:

Ezt jól mutatja, hogy a 2009-ben elmélyülő világgazdasági recesszió idején azoknak a megyéknek esett vissza leginkább a gazdasági teljesítménye, ahol meghatározó volt a járműgyártás szerepe. Az ezt követően kedvezőbbé váló világpiaci környezetben viszont jellemzően kiemelkedően nőtt ezekben a térségekben a GDP értéke, ami általában összefüggött a járműgyártás jelentős bővülésével is. Sajátos Bács-Kiskun megye helyzete, amely az egy főre jutó GDP alapján a térségi rangsor 13–15. helyén állt az ezredforduló első évtizedében, 2017-re pedig már a főváros és a legfejlettebb dunántúli megyék, valamint Pest megye mögé, a 7. helyre zárkózott fel. Ebben szerepet játszott a Mercedes kecskeméti gyáralapítása, ami a beruházások felfutása mellett 2012 óta már termelési oldalról is hozzájárult a megye gazdasági fejlődéséhez, és egyúttal az országos járműgyártás teljesítményének is lökést adott.

Meghatározó a külföldi tőke

A járműgyártásban meghatározó a külföldi irányítású leányvállalatok szerepe: 2017-ben az iparágban működő vállalkozások több mint ötöde (155 vállalkozás) tartozott ebbe a körbe. Ezek a szervezetek foglalkoztatták a járműgyártásban dolgozók 87%-át, az ágazat termelési, beruházási és bruttó hozzáadott értékének pedig ennél is nagyobb részét, több mint 90%-át adták.

A jelentős járműipari kapacitással rendelkező megyékben a külföldi irányítású leányvállalatok súlya (az előbbi mutatók alapján) jellemzően az országos átlagokat is meghaladta. A kisebb termelési értéket előállító megyékben valamelyest nagyobb a hazai irányítású vállalkozások szerepe, de általában ezekben a térségekben is meghatározó a külföldi irányításúak tevékenysége.

A külföldi tőke területi eloszlása ennél jóval koncentráltabb, közel felét Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű vállalkozásoknál jegyezték, a Vas, a KomáromEsztergom és a Veszprém megyei szervezetek pedig együttesen a tőkeállomány 28%-a felett rendelkeztek.

járműgyártás külföld

Akár félmilliós fizetés is elérhető

A járműgyártás súlya a munkaerőpiacon kisebb, mint a termelésben. 2018-ban az alkalmazásban állók 3,5%-a (109 ezer fő) dolgozott az ágazatcsoportban. Győr-Moson-Sopronban 18, Vas és Veszprém megyében egyaránt 13% ez az arány, és az átlagost jóval meghaladó (6,0–9,5%) Komárom-Esztergom, Fejér, Bács-Kiskun, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

Ugyanakkor négy megyében (Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Somogy) és a fővárosban az alkalmazásban állók kevesebb, mint 0,5%-át foglalkoztatta a járműgyártás.

Az ágazatcsoportban 2018-ban 410 ezer forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ami 80 ezer forinttal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, és a feldolgozóiparon belül az egyik legmagasabb összeg volt. Azokban a megyékben, ahol a járműgyártás foglalkoztatási szerepe nagyobb, jellemzően az iparág bérszintje is magasabb.

A legtöbbet (havonta átlagosan bruttó 504, illetve 470 ezer forintot) a GyőrMoson-Sopron megyében és a Budapesten dolgozók keresték 2018-ban. A fővárosban a nemzetgazdasági szintű havi átlagkeresethez (414 ezer forint) mérten nem kiemelkedő ez az összeg, Győr-Moson-Sopronban viszont a megyei átlagnak csaknem másfélszeresét nyújtotta a járműipar.

A termelésben jelentősebb súlyú megyékben általában 30–40%-kal meghaladta az adott megye átlagát az ágazatcsoport bérszintje. Borsod-Abaúj-Zemplénben ennek ellenére sem érte el a 350 ezer forintot a járműiparban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, miközben a Bács-Kiskun, a Vas, a Heves és a Veszprém megyeieké 400–418 ezer forint volt 2018-ban.

Forrás: portfolio.hu

Rendezvényszervező, kommunikációs tanácsadó