Az Amália álmai, A Fekete Világkerülõ Ember meséi és a Boszorkányos mesék címû kötetek fõhõse varázserejét csak jóra akarja használni. Egy kis kunyhóban él az erdõ szélén, gyógynövényeket gyûjt, állatokat etet, beszélget a pöttyös bögréivel, az esõvel, a növényekkel. Boszorkányságának lényege nem annyira a varázslás, mint inkább az egyéniség varázsa, a megszokott formákat átértelmezõ gondolkodás, a mindenre kiterjedõ figyelem, az apró csodák meglátásának képessége, a mesei klisékbõl kitörõ szabadság. Alakja egyszerre bájos és esetlen, makacs és önzõ, humoros és szeretetre méltó. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a gyõri Vaskakas Bábszínház összefogásából két Amália-elõadás is születik 2009. február 8-án. A két elõadás más-más alkotógárdával, más Amália-mesék felhasználásával, egymás mellett és egymást erõsítve készül: Boldizsár Ildikó sokszínû, lírai, vidám, szomorú meséi és csodálatos boszorkánya két különbözõ alakban, két színházban, de egy idõben elevenednek meg.
Gyõrben, az Amália álma címû elõadásban Csató Kata rendezõ irányításával a szintén Blattner-díjas Bartal Kiss Rita személyesíti meg Amáliát, a természettel végtelen harmóniában élõ, idõsödõ boszorkányt. Békés, megszokott világába egy nap ismeretlen szín, furcsa sötétség toppan be a Fekete Világkerülõ Ember személyében. Amerre jár, ott elbújnak a színek, elmenekülnek az állatok, mindent elborít a feketeség és a csönd. Amália útra kel, hogy megtalálja az elveszett színeket és állatokat: találkozik a Világvégi Gubbasztó Madárral, látogatást tesz a tenger mélyén, és veszélybe kerül az Útveszejtõ Virágok között, hogy végül ráléphessen a Mindenek Útjára. Kalandjai során megtanul újra rácsodálkozni a világra, segít a bajbajutottakon, és új barátokat szerez. Utazása egyszerre varázslatos képek sorozata és szimbolikus kalandozás a lélek legmélyén.
Az Amália címû Tengely Gábor rendezte szombathelyi elõadás fiatal boszorkánya (játssza: a Blattner-díjas Badacsonyi Angéla) akaratán kívül babonázza meg a kunyhójába tévedõ hercegeket, lovagokat, vándorlegényeket. Mindannyian ott akarnak maradni vele, miközben valahol messze hiába várnak rájuk a szabadulást remélõ királykisasszonyok. Ám egy napon megérkezik a Királyfi, akirõl Amália mindig is álmodott: fehér paripa helyett gyalog jön, oldalán nem csillog színarany kard, és egyáltalán nem akar a kunyhóban maradni. Semmiféle bûbáj, semmilyen varázslat nem fog rajta, makacsul keresi az aranyszõke királylányt, akiért elindult, hogy ?boldogan éljenek, míg meg nem halnak".
Amália történetei egyaránt megszólíthatják a gyerekeket és a felnõtteket. A mesék költõi nyelve, finom szimbólumrendszere, bájos és intelligens humora tökéletes alapanyagként szolgál olyan elõadásokhoz, amelyek megnevettetik, és magukkal ragadják a gyerekeket, míg felnõtt kísérõiknek lehetõséget adnak arra, hogy elgondolkozzanak szerelemrõl, szabadságról, változásról, közhelyes vágyakról és hétköznapi varázslatról.
A bábszínházak szándéka szerint a két elõadás egymás után, egymás kiegészítéseként (folytatásként vagy elõzményként) is megtekinthetõ. Az eredeti mesék bábszínpadi adaptációját mindkét elõadás esetében Gimesi Dóra készítette, így a két produkciót nem csak Amália figurája, de számtalan motívum, utalás és mellékszereplõ is összeköti. A tervek szerint tavasszal Gyõrben és Szombathelyen is megtekinthetõ lesz mindkét elõadás egy különleges program, a ?boszorkány-nap" keretében. A mindkét városban megrendezésre kerülõ esemény – akárcsak a két produkció – nem csak a gyerekeknek kínál majd szórakozási lehetõséget, hiszen az írónõ, az alkotók és szakmai meghívottak részvételével zajló mese- és elõadás elemzõ beszélgetések a szülõk és pedagógusok érdeklõdésére is számot tarthatnak.
