A darab nem más, mint egy ?Mese magányról és társas magányról. Szerelemrõl és szakításról. Fájdalomról és boldogságról. Önzésrõl és önfeláldozásról. Szerelmi háromszögtörténet, mely Veled is megtörténhet. Lehet-e megbocsátani? Lehet-e túlélni? Lehet-e újrakezdeni? Mese, mely olyan közel áll a valósághoz, hogy még az illatát is érzed. Mese rólunk, rólam, rólad.?
A fiatal Amália akaratán kívül babonázza meg a kunyhójába tévedõ hercegeket, lovagokat, vándorlegényeket. Mindannyian ott akarnak maradni vele, miközben valahol messze hiába várnak rájuk a szabadulást remélõ királykisasszonyok. Hiába küzd Amália kéretlen képessége és boszorkányi kötelessége ellen, idõvel minden célját felejtõ, útjáról elsõ szóra letérõ hõs pöttyös bögre lesz az erdõ széli kunyhó konyhakredencén. Ám egy napon megérkezik a Királyfi, akirõl Amália mindig is álmodott: fehér paripa helyett gyalog jön, oldalán nem csillog színarany kard, és egyáltalán nem akar a kunyhóban maradni. Semmiféle bûbáj, semmilyen varázslat nem fog rajta, makacsul keresi az aranyszõke királylányt, akiért elindult, hogy ?boldogan éljenek, míg meg nem halnak?.
Amália története egyaránt megszólíthatja a gyerekeket és a felnõtteket. A mese költõi nyelve, finom szimbólumrendszere, bájos és intelligens humora tökéletes alapanyagként szolgál olyan elõadásokhoz, amelyek megnevettetik és magukkal ragadják a gyerekeket, míg felnõtt kísérõiknek lehetõséget adnak arra, hogy elgondolkozzanak szerelemrõl, szabadságról, változásról, közhelyes vágyakról és hétköznapi varázslatról.
A darab a közelmúltban a Weöres Sándor Bábprodukciós és Szövegkönyvírói Pályázatát nyerte el. Rendezõje az a Tengely Gábor, aki Kádár Kata Revü-t írta és rendezte nagy sikerrel a Vaskakas színpadán.
