Következetlen módon vezették a kimutatást, ami „tudatos, tervezett pénzgazdálkodásnak nehezen nevezhető”. A tanú szerint azért kerülhettek vitatott eredetű bevételek a könyvelésbe, mert a korábbi főszámvevő – az elsőrendű vádlott – „a kiadási oldaltól eltért”, ezt próbálta ellentételezni bevételek kimutatásával. A vádirat szerint az egyházmegye két korábbi alkalmazottja mintegy 450 millió forintot használt fel szabálytalanul, az összeg kétharmada megtérült.
Az ügyészség szerint a főszámvevő és a főkönyvelő – kihasználva, hogy az egyházmegyénél gyakorlatilag nem volt belső ellenőrzés – 2005 és 2009 között önhatalmúlag, saját hasznukat is szolgálva rendelkeztek e pénzek felett.
A főkönyvelő a peranyag szerint korábban azt közölte, nem volt tudomása az eljárás tárgyát képező átutalások céljáról, míg az egykori főszámvevő azzal védekezett egy korábbi tárgyaláson: minden kérdéses forint az egyházmegye gyarapodását szolgálta, és ez ki is mutatható.
(MTI)
