A városokban lakók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a falvakban élők. A városok ugyanis „hőség-szigeteket” alkotnak. Fokozottan érzékenyek például a melegre a városokban lakó, légúti megbetegedésekben szenvedő emberek. A melegben kialakuló légköri viszonyok miatt a légszennyező anyagok ugyanis megrekednek a városok levegőjében, ezáltal az extrém meleg hatását még az egészségtelen levegő kedvezőtlen hatásai is tetézik. Az aszfalt és a beton sokáig képesek tárolni a meleget, amelyet éjszaka fokozatosan kibocsátanak, ezáltal az éjszakai enyhülés kedvező hatása kevésbé érvényesül a városokban.
A meleghez való alkalmazkodás mindannyiunkat megterhel. A legnagyobb veszélyt mégis a krónikus betegségük, vagy életkoruk miatt eleve gyengébb szervezetű emberek számára jelenti. Ők sokkal sérülékenyebbek, számukra már a kis fizikai megterhelés is kockázatos lehet. A nagy meleg azonban nem kíméli a fiatal, egészséges szervezetet sem, sőt súlyos állapotot is előidézhet nagyfokú fizikai megterhelés (munka, sport) esetén.
A külső hőmérséklet jelentős emelkedése ellen szervezetünk hőszabályozó rendszere igyekszik védekezni. A hőszabályozást a hőérzet és a közérzet változása kíséri, amelyet a levegő hőmérsékletén és páratartalmán kívül a levegő mozgása, valamint a szervezetet érő közvetlen hősugárzás is befolyásol. 35 fok felett a verejtékképződés, azaz a párolgás a hőleadás egyetlen módja. A verejték nemcsak vizet, hanem konyhasót, valamint egyéb szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz. A fokozott verejtékezés során az elvesztett vizet és sókat egyaránt pótolni kell.
Hőkimerülés akkor következik be, amikor a nagyfokú verejtékképződés következtében a szervezet víztartalma csökken. Szomjúság, fáradékonyság, étvágytalanság, fejfájás, sápadtság, szédülés, súlyosabb esetekben hányinger, hányás, szapora pulzus, ájulás léphet fel. Ilyenkor célszerű a beteget hűvös helyre fektetni, a lábát kissé megemelni, és ásványvizet, vagy sótartalmú rehidráló folyadékot itatni vele. A rehidráló folyadék elkészíthető a gyógyszertárakban kapható tasakos kiszerelésű porból, avagy házilag úgy, hogy vízbe, vagy teába kevés sót és cukrot teszünk. Amennyiben a beteg állapota nem javul, orvoshoz kell fordulni.
Erős izzadást követően nem elegendő csupán sómentes folyadékot fogyasztani. Ha nem pótoljuk az elvesztett sókat, csupán nagy mennyiségű vizet fogyasztunk, a vízmérgezés tünetei jelentkezhetnek. Ilyen tünet lehet például a látászavar, izomgörcs. Megelőzhető a baj, ha extrém meleg időben is rendszeresen fogyasztunk levest, mindig tartunk magunknál ásványvizet, illetve elkészítjük otthon a korábban már említett rehidráló folyadékot.
Amikor a magas hőmérsékletet a levegő magas páratartalma kíséri, a párolgás és verejtékezés csökken, ami nehezíti a hőleadást. Egy idő után a szervezetünk hőszabályozó rendszere kimerülhet, és a hőpangás, hőguta tünetei fenyegethetnek. Ekkor a bőr kipirult, meleg és száraz, a testhőmérséklet pedig nő. Ha nem sikerül gyorsan lehűteni a szervezetet, akkor fejfájás, szédülés, görcsök, zavartság, eszméletvesztés, illetve keringési elégtelenség léphet fel. A hőguta a legsúlyosabb, hőség következtében fellépő egészségkárosodás, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel – áll az ÁNTSZ sajtóközleményében.
