Sérül a jobiztonság
A döntés, amelynek minimum kérdéses a jogszabályi alapja, s amelytől az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ, nem átláható, reprodukálható, számonkérhető szempontrendszer alapján történik, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot – hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője, aki szerint ráadásul ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számonkérni a felelősséget.
A kapacitások újraelosztását minisztersége idején már Molnár Lajos is megpróbálta 2007 előtt, azonban ezt később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Most egy miniszterinél kisebb hatáskörű szervezet próbálkozik ugyanezzel, de nem tisztázott, hogy valójában milyen alapon. Ha ugyanis tulajdonosi alapon teszi, Gilly szerint felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan érinti például a privát szolgáltatókat.
Nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a GYEMSZI újraossza a teljes magyar fekvőbeteg-ellátórendszert – erősíti meg Poller Imre egészségügyi szakértő is. Mint kifejtette, az elmúlt években újra és újra visszatérő megállapítás, hogy Magyarországon túl sok a kórház, és túl sok a kórházi ágy. A megvalósulás előtt álló Semmelweis terv a fekvőbeteg-ellátás térségi rendszerbe történő átszervezésével és a kórházak egy részének funkcióváltásával tervezi az ellátórendszer korrekcióját. A funkcióváltás lényege a klasszikus fekvőbeteg-ellátás helyett az ambuláns szolgáltatások favorizálása.
Hány kórház is van valójában az országban?
A sajtóban leggyakrabban szereplő 140 – 160 közötti kórházszám alapja az OEP 2011-es fekvő-beteg ellátást végző intézményi nyilvántartása, amelyben 141 intézmény szerepel, ezek közül azonban a Baranya megyei kórház évekkel ezelőtt beolvadt a pécsi egyetembe, így a működő intézmények valós száma 140. A fekvőbeteg típusú finanszírozás azonban nem csak kórházban lehetséges, azaz nem minden egység kórház, ami fekvőbeteg finanszírozásban részesül.
Mit tekintünk valójában kórháznak? Leegyszerűsítve: olyan egységet, ahol az OEP által befogadott aktív fekvőbeteg ágy működik. A 140 fekvő-beteg finanszírozásban részesülő intézmény közül 106-ban működik OEP befogadott fekvőágy.
Ha a 2003-as minimum-feltételeket is figyelembe vesszük (ahol az önálló kórház fogalmához legalább 80 aktív ágy szükséges), akkor összesen 89 magyar fekvőbeteg ellátó egység felel meg ágyszáma alapján az aktív kórház definíciónak. További 17, aktív fekvőbeteg ággyal rendelkező egységben összesen még 683 aktív ágy működik – mondja Poller, hozzátéve, hogy a finanszírozás több mint fele a 22 „csúcsintézménynek” (egyetemek és megyei kórházak) jut.
A Nefmi tegnap esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Összességében, a tegnap megismert lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79 -re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben (beleszámítva a miskolci MISEK-et és esetleg a debreceni Kenézy Kórházat) 3569 ágyat érinthet.
(Napi Gazdaság)
