Kezdőlap NYUGAT Nyugat - Közélet

Kezdődik a Mosoni-Duna és a Szigetköz rehabilitációja

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A két, II. fordulós projekt kiviteli, tervezési, valamint az építési munkákat foglalja magába. Mivel a két beruházás azonos földrajzi területet érint, ezért 2012. szeptember 13-án közös nyitó rendezvényt tartottak Győrben az Aranyparton.

Borkai Zsolt polgármester hangsúlyozta: Egy nagy közös cél az apropója a mai napnak. A Szigetköz és a folyók városa, Győr számára rendkívül fontos, hogy megoldódjon a vizek helyzete a térségben. A most kezdődő beruházás jelentős lépés, de csak az első lépés a probléma megoldásának irányába, amely fontos változásokat hoz Győr város életében is. A beruházások eredményeként ugyanis itt Győrben is megindulnak a munkálatok. A Mosoni-Dunán megvalósuló folyószabályozási, meder és partrendezési beavatkozásoknak köszönhetően, egy régóta várt városképi megjelenés első lépése valósulhat meg, amely növelni fogja a turisztikai lehetőségeket, és még vonzóbbá teszi Győrt. Nem szabad azonban itt megállni, továbbra is összefogással, együttgondolkodással kell törekednünk arra, hogy további intézkedések történjenek a régió és városunk vizeinek ügyében.

Kara Ákos országgyűlési képviselő hozzátette, a Szigetköz sorsa nem csak a szigetközieket érdekli, ez nemzeti ügy, ezért örvendetes, hogy elindultunk a megoldás irányába. A beruházás részleteit Németh József az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatója ismertette:

Mindkét projekt támogatási szerződése 2011. november 22-én, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság között jött létre. A beruházások megvalósítását indokolja, hogy a természetes folyamatok és az emberi beavatkozások következtében a korábbi természetes állapotok megváltoztak a térségben: a talajvíz szintje lecsökkent, a mellékágak és csatornák kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág fajgazdagsága csökkent. Az Igazgatóság célkitűzése, hogy megállítsa a kedvezőtlen ökológiai folyamatokat, és pozitív irányba terelje azokat.

A „Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” tárgyú projekt kivitelezője az SZKK Vízépítő Konzorcium, mely a Szabadics Zrt., a KÖZGÉP Zrt. és a KÖTIVIÉP B Kft. konzorciuma. Mivel az alsó-szigetközi hullámtéren a kis-és középvizek szintje jelentősen lecsökkent, az év egy részében a medrek szárazak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a térségre jellemző vízi élővilág életfeltételeit. A hullámtéri vízpótló rendszerben tervezett beavatkozások megelőzik az Ásványi-ágrendszer alsó szakaszának, a Bagaméri-ágrendszer és a Patkányosi-ágrendszer ökológiai állapotának további romlását. Az alsó-szigetközi mentett oldal a felső-szigetköz irányából csak korlátozott mértékben kap vizet, ezért a csatornamedrekben tartós kisvizes időszakokban pangó víz, vízminőség romlás, helyenként kiszáradás és az életközösségek degradációja jellemző, ami csak további vízpótlással szüntethető meg. A beavatkozásokkal a tájképi és ökológiai értékek megőrzése, helyreállítása, a mezőgazdaság öntözővíz igényének biztosítása és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása valósul meg.

A hullámtér és mentett oldal között az alsó-szigetközben 3 ponton valósul meg a vízátvezetés. A mentett oldal és a Mosoni-Duna között jelenleg az év nagy részében nincs biztosítva a vízi élőlények számára az átjárhatóság, ezért fontos számukra a táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételek biztosítása hallépcsők segítségével. A „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” tárgyú projekt kivitelezője a DD Konzorcium, mely a Doprastav S.A. és a Dömper Kft.-ből alakult. A Mosoni-Dunára a túlzott mederszélesség miatt helyenként a vízi növényzet túlburjánzása, valamint feliszapolódás jellemző. A tervezett rehabilitációs beavatkozásokkal jelentős javulás érhető el. A projekt Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Halászi, Hédervár, Kimle, Mecsér, Dunaszentpál, Dunaszeg, Kunsziget, Győrladamér, Győrzámoly, Vének községek és Győr város belterületét érinti.

Mosonmagyaróváron egységes vonalvezetésű part kerül kialakításra, mederkotrás, természetközeli (pl. rőzsefonat alkalmazásával) terelőművek építése, valamint a Mosoni-Duna duzzasztó ökológiai átjárhatóságának biztosítása történik a Szivárgócsatorna és az Aranyos-szigeti mellékág rehabilitációjával. Győrben a Mosoni-Duna és a Rába folyó partszakaszainak átépítése, mederszűkítése, burkolatok visszabontása és vízközeli padka kialakítása valósul meg. A belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása történik meg, amely az érintett lakosság élet-és vagyonbiztonságát növeli. A települések igényeinek figyelembe vételével partrendezést, burkolat átalakítást és építést végeznek, így a későbbiekben lehetőség nyílhat további fejlesztésekre (sétány, kikötő építés, strand kialakítás).

A külterületi szakaszokon az elsődleges cél az ökológiai feltételek javítása. A vizes élőhelyek, szigetek, holtágak és mellékágak rehabilitációjával létrejön a folyóval az élő kapcsolat. Hosszú távon kedvező hatás érhető el a vízi és vízparti növényzet, a gázlómadarak és egyéb vízimadarak és a halállomány fajgazdagságában. Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja során a belterületeken partrendezésre kerül sor. Megtörténik a duzzasztó felújítása, valamint ökológiai átjárhatóságának biztosítása is. A projektek megvalósításával az ökológiai előnyök mellett kedvező feltételek alakulnak ki a turisztikai és mezőgazdasági hasznosítás fejlesztésére is. A Szigetköz és a Mosoni-Duna egyik legfontosabb értéke a tájegység színes ökoszisztémája. A mezőgazdasági hasznosítás, a megbízható öntözővíz biztosítás a magasabb talajvízszint helyreállítása miatt válik kedvezőbbé, míg a vizes élőhelyek rehabilitációja a térség turisztikai fejlettségére is pozitív hatással lesz. A természeti értékek megőrzése lehetővé teszi a térség kulturális értékeinek (hajdani életmód, gazdálkodási formák) bemutatását, megőrzését is.