Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Január. Nézzük csak:  vége a karácsonynak, újra dolgozni kell, ráadásul még az általában hideg, nyálkás, ködös időjárás sem kedvez a hangulatunknak. Szerencsére olyan korban élünk, hogy a lelkünk problémáira sokféle otthon is használható technikát találunk már. Most hoztunk egy Gestalt-terápiás módszert, amivel hatékonyan enyhíthető a szorongás és segíthet leküzdeni a depressziós tüneteket azzal, hogy felszínre engedjük az elfojtott érzelmeinket.

A Gestalt-terápia túllép a verbalitáson

A Gestalt-terápia a pszichoterápia humanista és személyközpontú formája, amely a személy jelenlegi életére és kihívásaira összpontosít, tapasztalati megközelítésű, és a verbalitáson túllépve használja a terápiás technikákat, azaz nem a hagyományos, beszélgetős terápiáról van szó. Ezen a terápián keresztül a kliensek megtanulják jobban tudatosítani magukban, hogy saját negatív gondolkodási mintáik és viselkedésmódjaik hogyan akadályozzák meg a valódi önismeretet, és hogyan teszik őket boldogtalanná. 
Fókuszában az itt és most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg.
A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett »kísérletekkel«, azaz nemcsak beszélünk róla, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük itt és most.” 
A „gestalt” kifejezés egy német szóból származik, amely „egészet” vagy „összerakottat” jelent. A Gestalt-terápiát az 1940-50-es években Fritz Perls pszichiáter és pszichoanalitikus, valamint akkori felesége, Laura Perls pszichoterapeuta fejlesztette ki a hagyományos, verbális fókuszú pszichoanalízis alternatívájaként. Alapvető feltevésük az volt, hogy az embereket leginkább testből, elméből és érzelmekből álló egész egységként lehet kezelni, és akkor érthetjük meg az egyént a legjobban, ha a saját szemszögéből nézzük. Fritz Perls a terápia megalapozása során sokat merített a keleti vallásokból, főleg a buddhizmusból és a taoizmusból. Olyan módszer kidolgozása volt a célja, amely a ember egészével foglalkozik, és amelyben a hangsúly a kliensen, nem pedig a terapeuta személyén van. A Gestalt-terápia egyik érdekessége, hogy a pácienseket arra biztatja, hogy kifejezzék testi érzeteiket és az ezekhez kapcsolódó érzelmeiket.

A „Gestalt-ima”

„Én én vagyok. Te te vagy. Nem azért vagyok ezen a világon, hogy az elvárásaid szerint éljek és te sem azért vagy ezen a világon, hogy az elvárásaim szerint élj. Te te vagy, és én én vagyok. Ha így egymásra találunk, az csodálatos. Ha mégsem, akkor nincs mit tennünk.” – Fritz Perls

A Gestalt-terápia segíthet az olyan problémákban, mint a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés, a párkapcsolati nehézségek, sőt, még olyan fizikai fájdalmak ellen is hatékony lehet, mint a migrén vagy a hátfájás. Azoknak kiemelten ajánlják, akik nem tudják, nem értik, hogy milyen szerepet játszanak a saját boldogtalanságukban és sorsukban. A terápiás technikákat olykor tánccal, művészettel, drámával és más terápiákkal kombinálva alkalmazzák.
 Érdemes kipróbálni, hátha könnyebben küzdjük le a gyűlölt januárt is!