A Szilveszter éjszakának rengeteg hagyománya és babonája van, mondhatni úgy is, hogy ahány ország, annyi szokás. Egy szokás azonban a legtöbb országban azonos és ez nem más, mint az éjféli pezsgős koccintás.
„A csillagokat iszom”
Ahhoz, hogy megértsük miért is olyan fontos pezsgővel ünnepelnünk az újévet, tudnunk kell, hogy bő 300 évvel ezelőtt ez a fajta ital csak a gazdagok asztalára kerülhetett. Valamikor 1670 és 1715 között Franciaország, Champagne vidékén élt egy dom. Pierre Pérignon nevezetű pincevezető, aki kitalálta, hogy a selejtnek gondolt szénsavas bort parafa dugóval lezárja, majd megnézi mi lesz belőle, így született meg a pezsgő. Karácsonykor a pincevezető felnyitotta a palackot barátaival és így kiáltott: „Barátaim, a csillagokat iszom!”.
Eleinte a palackokat egyesével készítették, ezért akár 2-3 évbe is beletelt egyetlen üveg elkészítése, így az ára hamar az egekbe szökött és a „folyékony arany”-nak nevezett nedű pillanatok alatt a gazdagok luxusitalává vált. Egészen az 1850-es évekig, amikor is feltalálták az úgynevezett tank-pezsgő készítését, ami azt jelentette, hogy az egyedi palackok helyett hatalmas tartályokban erjesztették az italt, így egyszerre akár 7-8000 üveget is képesek voltak elkészíteni, ami jelentős árcsökkentéssel járt és hamar az átlag polgárok poharába is kerülhetett a luxusból.
Hagyomány és babona
Az ok tehát, amiért éjfélkor pezsgőt bontunk nem más, mint, hogy gazdagságot és luxust hozzunk magunknak az új esztendőre, hiszen a babonák szerint olyan lesz az elkövetkező évünk, amilyen az év utolsó napja. Tehát minél gazdagabban ünnepeljük a Szilvesztert, annál nagyobb sikerünk lesz az új évben is. A másik ok a kutatók szerint, pedig nem más, mint az, hogy a pezsgő durran, pukkan és buborékozik, ezért az önfeledt ünnepléshez remekül társul az érzés és a látvány, mikor felbontunk egy pezsgőt.
Forrás: szilveszter.hu
