Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Lassan egy hónapja nem járnak a gyerekek iskolába, és még mindig nincs döntés arról, hogy mikor lesz az érettségi. És arról sem, hogy ha lesz, akkor az miként lesz majd. Ma vártam, hogy bejelentik az illetések, hogy mi lesz – ehelyett hallhattunk egy javaslatot, amiben vannak kimondottan előremutató lépések, és vannak, aminek mint egykori érettségiző nagyon nem örülnék, ha tényleg így lenne. De döntés, az továbbra sincs, az majd (talán) egy hét múlva lesz.
.
Ha annyi idős lenne a gyerekem, hogy éppen érettségi előtt állna, biztos most nekem is felforrt volna az agyvizem (újra), hiszen amikor március 13-án kiderült, hogy nem mennek a gyerekek hétfőtől iskolába, én már a következő héten elvártam volna, hogy az érintettek meghozzák az érettségivel kapcsolatos döntést. Hiszen akik az információk birtokában voltak nyilván pontosan látták: a vírus várható terjedése miatt aligha fognak visszatérni a gyerekek az iskolába, vagyis el lehet készíteni a legrosszabb verziójú forgatókönyvet, mert az biztos, hogy tartható.
.
Azóta eltelt négy hét, és majdnem történt valami…. De ez önmagában még mindig semmi.
.
Mit várnék el én, mint szülő ebben a helyzetben?
.
Miután Magyarországon az érettségi a felsőoktatási felvételi része, tehát aki egyetemen, főiskolán szeretne tanulni, annak feltétlenül szükséges – elfogadnám a tényt, hogy márpedig érettséginek lennie kell.
.
Ennek tükrében először is a gyerekeket négy csoportra osztanám.
.
1.) Aki idén beadta a felvételijét valamelyik főiskolára, egyetemre
» nekik meg kell szervezni az érettségit
.
2.) Aki nem tervezi a továbbtanulást a későbbiekben sem.
» nekik a tanáruk egy héten belül megajánlhatna egy jegyet, amin a következő 2-3 hétben aki szeretne, még tudna javítani (nyilván rontani is). A módszert az adott tanár határozná meg. (a diplomásoknak a nyelvvizsga elengedése után ez már simán belefér)
.
3.) Aki nem adta be a fevételijét se egyetemre, se főiskolára, de nem zárja ki, hogy a következő években valamikor megteszi
» ő eldönthetik, hogy megajánlott jegyet kapja vagy jelentkezik az érettségi vizsgára. Ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a megajánlott jeggyel nem lehet felvételzni, tehát ha elfogadja ezt a jegyet és később mégis tovább akarna tanulni, akkor egy későbbi évben a szükséges tantárgyból az akkori szabályoknak megfelelő érettségin kell résztvennie.
.
4.) Előrehozott érettségit tennének
» mérlegelve a kialakut helyzetet, és azt, hogy rengeteg időt áldoztak már a diákok erre, nekik a járvány után egy külön időpontban erre lehetőséget adnék. De nem egyszer valamikor, hanem a járvány lezárását követő 2 hónapon belül (ha valami csoda folytán nyáron véget érne, akkor leghamarabb októberben)
.
Ezek alapjánazokkal azokkal a gyerekekkel, akik a tanáruktól az éves munkájukra kapnak jegyet már az érettségi vizsga szempontjából nem is kell foglalkozni, akiknek pedig előrehozott érettségijük lesz majd, nekik nyilván egy leghamarabbi őszi időpontban kell majd megszervezni a vizsgát.
.
A több, mint százezer gyerekből így marad harminc-negyven ezer.
.
Miért ezzel kezdeném?
.
Azért, mert nagyon rossz gondolatnak tartom felajánlani azt, hogy majd egy későbbi időpontban érettségizzen le az, aki nem felvételizik. Jellemzően a jobb tanulók felvételiznek ugye, a gyengébb képességű vagy szorgalmú tanulók pedig nem.
.
Eszembe jut az én érettségim. Nálunk az osztályban még a leggyengébbeknek is sikerült, miért lenne ez másképp? Tessék nekik beírni ha kell az elégségest, nekik lenne a legnehezebb újra felkészülni, miközben egész évben jövőre pl. már dolgoznak – ahogy a mostani ajánlás fogalmaz.
.
Marad tehát mondjuk negyvenezer gyerek.
.
Teljesen jó gondolatnak tartom, hogy számukra egyirányú legyen a vizsga, azaz írásbeli vagy szóbeli.
.
Alapvetően egy szalmai kérdésnek gondolom, hogy melyik a jobb. Valahol tantárgya válogatja. Matekból az írásbeli, magyarból és töriből meg valószínű a szóbeli. Hiszen az érettségi tételek, amire már évek óta készülnek, azok inkább a szóbelihez kapcsolódnak. Ott aki leblokkol, azt könnyebb a holtponton átsegíteni. Az írásbeli vizsga esetén viszont meg lehet oldani, hogy pl. a markotabödögei diákok otthon a faluban írják meg, és ne kellejen bejönniük a városba. Nálam ez lenne a járható út.
.
Én ugyanis a világban eddig látott létező legrosszabb forgatókönyv alapján készítem el vizsgáztatás rendjét. Nem hat nap múlva. Már négy hete megcsináltam volna. (Ennek egytelen feltétele a diák saját egészsége, azaz tudomásul kell venni, hogy aki megbetegszik, vagy karanténba kerül, annak egy külön időpontban kell letenni ősszel a vizsgát.)
.
Hiszen láthatjuk azt az európai és a világ városaiban, hogy még a legszigorúbb karantén esetében is ki lehet menni időnként boltba, gyógyszertárba, ahol karantén van ott is lehet a települéen belül mozogni, ha nagyon indokolt. Dolgoznak a rendőrök, az egészségügyi dolgozók és még sokan, vagyis egy minimális mozgás akkor is van, amikor tényleg senki nem mozdul ki otthonról.
.
Miután a szakma az írásbeli vizsgát javasolja, a májusi időpont logisztikai szempontból még egyszerűbben tartható.
.
Az érettségit az előre meghirdetett időpontban véleményem szerint az alábbi biztonsági intézkedések mellett meg lehet szervezni:
.
1.) Miután minden iskola zárva van, ezért nem az a lényeg, hogy mindenki a saját középiskolájában írja meg ezt, hanem az, hogy a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolában. Ugyanez igaz a tanárokra is igaz, akik majd felügyelik őket, a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába kell bemenniük, hogy egy esetleges kijárási tilalom esetén se kelljen 1-2 km-nél távolabb menni. Ez akár általános iskola is lehet, így csak egyes aprófalvalban élők esetén kell megoldani, hogy a gyerek átjusson a szomszéd településre – és persze a felügyelő tanár is lehet akár egy általános iskolai tanító is.
.
2.) Nem szabad 8 órakor elkezdeni a vizsgát, hanem pl. 9 vagy 10 órakor kell elkezdeni. Erre azért van szükség, hogy ne egyszerre érkezzen mindenki, hanem ciklikusan. Miután mindenki gyalog 5-10 perces sétára lesz az intézménytől, simán meg lehet mondani, hogy te 8.00 és 8.10 között érkezzél, te meg 8.40 és 8.50 között. A távozásra ugyanez igaz. A kezdés nyilván egyszerre van.
.
3.) Egy terembe 4 diáknál többet nem ültetnék. Négy diák plusz egy tanár. Így kellő távolságot lehet tartani, ugyanaz a helyzet, mintha karantén alatt valaki bemenne egy boltba vásárolni.
..
4.) A dolgozatok javítása nyilván a szaktanár feladata, ahogy a bíróságra érkezett iratokat egy hétig iktatják, úgy ezt is lehet, ha ez a javítási munka egy héttel később kezdődik, nem hiszem, hogy gondot okozna.
.
A tantárgyak nagy részénél nyilván ez a rendszer simán működne. Vannak azonban olyan szakmai tárgyak, ahol szóbeli vizsgára van szükség – meg vannak ugye az SNI-s gyerekek, akiket szóban kell feleltetni. Ehhez használnám az olyan létesítményeket pl., mint itt Győrben az ETO Stadion. Nagy terek vannak, eső esetén is fedett helyre lehet úgy vonulni, hogy akár 10-12 méterre vannak egymástól az emberek. Itt akár egy olyan belső kamerarendszert is ki tudnék építeni, hogy a vizsgázó és a vizsgabizottság úgy látja és hallja egymást, hogy nem kell, hogy egymáshoz közel legyenek. A helyszínt előtte nyilván le lehet fertőtleníteni a megfelelő módon. De ahogy hallhattuk ez olyan pici szám lenne országosan (320 ezer helyett ez 4.500 vizsga csak) hogy nem okozhat gondot.
.
Igen, vannak benne nehezített körülmények, pl. nem a saját iskolájában írják meg a gyerekek, de 18 évesen ez már nem okozhat próblémát. Az egy hónapos bizonytalanság szerintem sokkal rosszabb.
.
Ez az írás negyven perc alatt készült el. Biztos van benne olyan, ami nem járható út, miért ne lenne, hiszen ez ami nekem itt és most eszembe jutott. Éppen ezért úgy érzem, ha bármely három tanár és három logisztikus leülne egymással egy 2-3 órára, elő tudnának rukkolni egy elfogadható megoldással, és nem kellene várni még egy hetet, ahogy az államtitkár felvázolta ma. A nyilvános párbeszéd hiányában ugyanis hajlamosak vagyunk arra gondolni: itt mindenki a másikra vár, hogy végre történjen valami.
.
Azt ugyanis, hogy milyen lesz egy hónap múlva a járványügyi helyzet, úgyse fogjuk látni egy hét múlva se. Megkockáztatom, még április végén is érhetnek bennünket meglepetések.
.
A iskolás korú gyerekek nagy részének ez a negyed év összességében nem számít – a tanárok bölcsességében bízhatunk, hogy ha valami netán elmarad, melyik évfolyamnak mennyi ideje jut a pótlásra. Egyedül az érettségizők számára nagy a lelki teher, még a legjobb tanulóknak is, így a bizonytalanság számukra az, ami a legrosszabb.
.
A vírus már elvette tőlük és tanáraiktól az utolsó hónapok normális közös felkészülését, valószínű a megszokott ballagást (tessék pótolni a nyáron, amikor már lehet!), egy csomó olyan pozitív élményt, ami az érettségi izgalmával jár.
.
Utólag persze húsz év múlva majd jó lesz mesélni, mekkora sztorik voltak ebben. De megéni és felkészülni valamire most a jelenben, talán így a legnehezebb. Éppen ezért nagyon sajnálom őket, hogy a döntés halogatásával újabb hat napig marad számukra a bizonytalanság.
