Oroszvár, Dunacsúny, Horvátjárfalu, Bezenye és Rajka községek Csehszlovákiához kerülésének kérdése az 1946. július végén Párizsban összehívott békekonferencián merült fel hivatalosan. A lefolytatott tárgyalások értelmében viszont csak három település „Oroszvár, Dunacsúny és Horvátjárfalu” átadásáról határoztak. Gyöngyösi János külügynminiszter1947. február 10-én írta alá a békeszerződést a francia fővárosban, amelyet a Magyar Kormány az 1947 évi XVIII. tv-ben cikkelyezett be. A záró nemzetközi esemény pedig 1947. szeptember 15-én történt Moszkvában, amikor az ottani állami levéltárban letétbe helyezték a dokumentumot. Ettől számítva hatvan nap alatt kellett átadni az említett településeket. A három községbe 1947. október 15-én vonultak be a csehszlovákok, de a határkérdést még nem rendezték. A Csehszlovák – Magyar Határrendező Bizottságnak 1947. december végére sikerült megállapítani a két ország határának pontjait. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek szerint még 1948-ban is foglalkoztak a határkérdéssel.
Tehát mintegy 63 éve, túl Trianonon megyénk területét ismét megcsonkították, ismét francia közreműködéssel. Természetesen ismét az ott lakók megkérdezése nélkül döntöttek rovásukra, hiába tiltakoztak, demonstráltak békésen, hiába indítottak küldöttséget, adtak be petíciót. Valószínű sokan élnek még közöttünk olyanok akik közvetlenül szenvedték el ezt a csapást. Csak kevesen merték vállalni a megszállást, a kisebbségi sorsot, a nép többsége inkább elmenekült.
A rendezvényen fellépett a Pannon Kvartett, Richter Hanna, Fehér Imre és Csikós Dániel.
A megnyitó végén Dr.Rédly Elemér pápai prelátus megszentelte a három elcsatolt területről hozott földet, mely örök nyugalomra lelt a Nemzeti Kegyeleti Emlékparkban, az Országzászló lábánál.
