Karácsonyi dalok, amik karácsonyi hangulatba hoznak

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Megvan az érzés, hogy tüsténkedsz a konyhában, forraltbor a tűzhelyen, fahéj illata lengi be a konyhát, és lágy karácsonyi zene szól.

Na de milyen az a karácsonyi zene? Mit hallgatnak szívesen a konyhatündérek, a karácsonyfa talpalók, a kis karácsonyi manók, akik díszítik a fát?

Kiskarácsony, nagy karácsony. Mennyből az angyal. Ó szép fenyő. Esetleg Csengőszó-csengőszó. Kicsi korunk óta énekeljük őket otthon, óvodában, iskolában és aztán megtanítjuk a gyermekeinknek, unokáinknak is. De tulajdonképpen mik ezek? Népdalok? Műdalok? Magyarok vagy angolok?

Kiskarácsony, nagykarácsony

Bár kevesen gondolnak bele, legnépszerűbb karácsonyi dalunk  kettő az egyben ünnepi ének : a kiskarácsony ugyanis újév napjának régi neve. Népdalról van szó, hogy pontosan mikor keletkezett, azt nem tudni, Kodály a múlt század elején gyűjtötte be. Annyi bizonyos, hogy a magyar népzenéért lelkesedő Brahms 1878-as hegedűversenyének második tételében – ha nem is hangról hangra –, de már felismerhetően szerepel a dallama. A motívumot később Kocsis Zoltán is feldolgozta, ráadásul 45 különböző stílusban.

Mennyből az angyal

Szerintem ez a második legnépszerűbb karácsonyi dalunk. Sokáig azt hitték, erdélyi népdal, ott vált ugyanis először szokássá a faállítás, igaz akkoriban az ajándékokat még nem a Jézuska, hanem az Angyal hozta. Mint később kiderült, az ének már 1798-ban felbukkan egy tájjal odébb, egy Heves megyei (közelebbről boconádi) plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében. Alighanem ő is írta.

Pásztorok, pásztorok

Ez a dal az 1800-as évek nagy magyar egyházi slágergyárosainak, Tárkányi-Zsasskovszkynak a műve. Azért nem írom, hogy szerzőpárosának, mert valójában három emberről van szó: Tárkányi Béla dalszövegíróról, valamint Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc zeneszerzőkről. A két testvér együtt adta ki legtöbb daloskönyvét, így nagyon nehéz kideríteni, melyik dalt ki írta. Méltatlanul kevesen ismerjük a nevüket, pedig a szerzeményeiket ma is sokan éneklik. Számos karácsonyi daluk közül ez a legismertebb.

 

Ó szép fenyő

Az O Tannenbaum a német nyelvterületek legkedveltebb és legismertebb karácsonyi éneke. Szinte az egész világon ismerik. Dallama ismeretlen eredetű német népdal, mely 1799-ben jelent meg nyomtatásban. Szövege valószínűleg egy O Dannebom című, a fenyőfáról szóló régi germán ódán alapul. Az első versszak 1820-ban jelent meg August Zarnack énekeskönyvében, ezért neki tulajdonítják a szöveget. A második és harmadik versszak feltehetően Ernst Anschütz(en) lipcsei tanár, komponista és költő 1824-ben kiadott műve.

Csendes éj

Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmeldallamát pedig Franz X. Gruber komponálta 1818-ban. A dalt először az ausztriai Oberndorf beli Salzburg Szent Miklós-templomában adták elő 1818. december 25-én. Mohr igazából már jóval korábban, 1816-ban megírta a szöveget, de csak az 1818-as előadást megelőző estén kérte meg Grubert, hogy szerezzen hozzá dallamot és gitárkíséretet. A legenda szerint ugyanis a templom orgonája elromlott, nagy volt a hó és a kis faluban senki sem értett a megjavításához. Gruber először nem akarta elvállalni Mohr felkérését, mert félt, hogy a híveknek nem tetszik majd a gitárkíséret, de végül beleegyezett, és megírta azt a zenét, mely azóta is (bár a mai valamelyest eltér az eredetitől) az egyik legmeghittebb és legszerethetőbb karácsonyi dalaink egyike.

 Csengőszó, csengőszó- Jinggle Bells

A dalt James Lord Pierpoint egy hálaadás körüli szánkóversenyre írta 1857-ben One Horse Open Sleigh (Egylovas nyitott szánkó) címmel. Nem tipikusan karácsonyi nóta, inkább afféle víg téli dal, de az idők során az emberek számára valahogy az év végi ünneppel kapcsolódott össze. Karácsonykor csak az első két versszakát éneklik, mert csak ez illik az ünnepekhez. A címe is a dal eleje lett, Jingle Bells. Arra a csengőfajtára utal, melyet a lóvontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül. 1965-ben a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből sugároztak, amikor a Gemini űrhajósai elénekelték.