Kutyába se veszik a kutyásokat? – frissítve

Az írás megjelenése után 3 órával Ovádi Péter, az állatvédelemért felelős miniszteri biztos közösségi oldalán bejelentette, hogy jelezte Orbán Viktor miniszterelnöknek a 1.5 millió városi kutyatartó véleményét, így mégis bekerül a rendeletbe, hogy időkorlát nélkül lehet 500 méteres körzetben sétáltatni a kutyákat, valamint az önkormányzatok dönthetnek a kutyafuttatók nyitvatartásáról. Részemről ez elfogadható és bölcs kompromisszum, azt gondolom a kutyások számára ez elfogadható és logikus döntés. (a szerző)

Néhány rövid időszakot leszámítva harminchat éve van kutyám. Ebből több, mint negyed századot panelban töltöttem velük. Mindegyik hamar megszokta a napi ritmust. Reggel suli előtti séta, majd suli után, és még egyszer este – a hétvégén meg hosszabb túrák is belefértek. Később, amikor már dolgoztam ugyanez, csak akkor a munka előtti és utáni időszakot töltötték többnyire egyedül a lakásban. A napi 3-4 séta az mindig megvolt, hol rövidebb, hol hosszabb, hogy egyedül, hol más kutyásokkal és kutyákkal együtt.

Sokszor hallottam ismerősöktől, barátoktól: nálatok még én is lennék kutya. Pedig olyan nagy extra dolog nem történt soha sem. Valószínű ugyanazt kapták az én kutyáim is, mint amit a legtöbb gazdi ad a sajátjának. Egy kicsit egymásról gondoskodunk.

Kutya nélkül lehet élni, de minek? Egyikori kollégám kedvenc mondása volt ez, akinek volt már kutyája, az pontosan tudja, hogy mit jelent ez. Ma már a kutyák legalább fele nem a klasszikus házőrző szerep miatt él a gazdájával, sokkal inkább családtagnak számít. Nálunk is ez a helyzet.

Szerintünk így van ez jól, bárki is próbál minket az ellenkezőjéről meggyőzni, úgysem sikerülne.

Az új kijárási tilalomról amit eddig hallottunk nagyon úgy tűnik, hogy kutyába se veszi a kutyásokat és a kutyákat. Ma éjszaka jön kimajd a kormányrendelet, miután a Parlament várhatóan megszavazza az előterjesztést, és amit hallani, nem biztos, besorolják az észszerű kivételek közé a kutyasétáltatást.

Pedig sok európai példa hoz erre életszerű, gyakorlati megoldást.

Ma este ki fog derülni, hogy a joglalkotók közül van-e bárkinek is házikedvence otthon, akinek ugyanis van, az bizonyára nem hagyja figyelmen kívül, hogy a kutyáknak is vannak szükségletei.

Persze nyilvánvaló, hogy változtatnunk kell a szokásainkon. Nincs is ezzel probléma.

Én például este 10 óra után szoktam és szeretek futni – ezt most egy jó ideig fel kell függesztenem. Ez van. Kellemetlen, de nyilván nem létszükséglet, noha különösen a téli időszakban ilyenkor már alig látni valakit az utcákon, tehát kijárási tilalom nélkül is otthon van szinte mindenki.

De fél 11 felé mindig jönnek páran a kutyájukkal sétálni. Nem mindenki minden héten, így szinte biztos lehetek abban, hogy sokan éppen egy délutános műszakot fejeztek be, és miután hazaértek még egy gyors esti sétára indultak a kutyájukkal. Mert aki ilyenkor ér haza, az valószínű, valamikor délután 1 óra felé már elindult otthonról, és ha egyedül él, akkor a kutya aligha sétált azóta.

Ha valaki szerint az normális, hogy délután 1 óra és reggel 5 óra között a kutya ne menjen sétálni, az próbálja fejben tartani a saját szükségleteit 16 órán át. Ugye, hogy nem menne!

Hozzáteszem, ilyen későn még nyáron sincsen semmiféle tömeg vagy csoportosulás, az a 4-5 kutyás aki sétál maximum egymásnak int és megy tovább – mert a kutyák valószínű délelőtt már kijátszották magukat, az esti rituálé inkább egy gyors séta, semmi több.

Uraim! Tessék a kutyasétáltatást beleírni a kivételek közé? Jön a tél, röpködnek majd a mínuszok, a kutya hidegben az ebek se akarnak órákon át az utcán lenni! Nem tudom, hányan élnek egyedül egy kutyával Magyarországon panel lakásban, ahol nincs saját belső kert vagy udvar. De biztos vagyok benne, hogy itt Győrben is több százan vannak, akiknek ez a rendelkezés némi fejtörést okozhat.

Én már családi házban élek, nekem ez most nem okoz problémát, de nem mindenki ilyen szerencsés. De ha még mindig panelban élnék a kutyámmal, és este 8 után érnék haza, hát biztos, hogy kutyába se venném a rendeletet és levinném sétálni – ha csak egy rövid időre a blökit. Ha lebuknék, abban bíznék, vagy annyi emberség az ellenőrző szervekben, hogy megértenék az életszerűtlen jogszabályt és szemet húnynának az eset fölött. De ha nem, és büntetést kellene fizetni akkor se tennék mást.

Ezt lehetne megelőzni egy olyan életszerű kivétel beépítésével a rendeletbe, amivel meg lehetne nyerni minden kutyás szívét.

A kutyák ugyanis sokkal többet jelentenek számunkra, mint egyszerű háziállatok, vagy házi kedvencek. Ők egyszerre a családtagjaink, gyerekeink, barátaink, akikért képesek vagyunk elmenni a falig. Sőt, ha kell, még azon át is.

Az Oxygen Media egyik alapító tagja, hivatalosan programigazgató, de lelkében sokkal inkább sportriporter, kommentátor és úti filmek operatőr-rendezője - no meg ha nagy ritkán mikrofonhoz engedik a Rádió1 egyik hírolvasó meteorológusa.