A pad-szobor táralt Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában nyílik az egyhetes PánBalkán Art Piknik összművészeti fesztivál keretében.
A street-art kiállítást a Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft. a kulturális főváros címre korábban pályázó „második körös” városokkal, többek között Győrrel együtt valósítja meg, hogy e gyönyörű, nagy múltú települések is megjelenjenek és „nyomot hagyjanak” 2010-ben a Határtalan város- koncepció „egy mindenkit visz” szellemiségének jegyében.
Egy kulturális főváros művészeti piknikparkjához méltó, élhető, esztétikus, ám funkcionális szempontból is megfelelő teret szerettek volna kialakítani, olyat, mint Párizs vagy Liege parkjai, ahol a padok egyszerre műalkotások, képzőművészeti installációk és esztétikus, kényelmes térbútorok.
Alkotáspályázatot hirdettek tehát a partnervárosokban egy-egy köztéri pad átalakítására, újraálmodására, melynél azonban szigorú követelmény volt a természeti-építészeti közeggel való harmónia és az időtállóság.
A nyertes pályamunkákból összeálló „Padok és Városok Sétánya” Pécs örökségi parkjában, az Északi Várfalsétányon kerül elhelyezésre, mely a tervek szerint ott is fog maradni 2010 egyik maradandó kéznyomaként.
Győr városát Kovács Marina, ifjú építészmérnök hallgató nyertes alkotása fogja képviselni a pad-szobor sétányon.
A zsűri tagjai voltak:
Serfőzőné Tóth Andrea, kulturális csoportvezető, Győr Város Önkormányzata
Grászli Bernadett, művészettörténész, múzeumigazgató, Városi Művészeti Múzeum
Bodrossy Attila, DLA építész, Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék
Czigány Tamás, DLA építész, tanszékvezető, Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék
Katona István, építész, Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék
Tolnay Imre, DLA képzőművész, Széchenyi István Egyetem, Építészeti- és Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Alkotó Művészek Országos Egyesületének megyei képviselője
A győztes pályamunka mottója egy József Atilla sor: „Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én”, és alapgondolata is ehhez kapcsolódik: Győr városa, ókori latin nevén Arrabona, az Arrabo folyóról kapta nevét, melynek torkolatánál feküdt, s amely ma Rábaként ismeretes. Kovács Marina padjának kialakítása – túlmenően a szembetűnő formai leképezésen – a folyóparton üldögélő, merengő ember testtartásának felvételére készteti majd a Sétány látogatóit.
