Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Hogy mennyire érdemes frappáns szavakkal leírni bizonyos jelenségeket, arról megoszlanak a vélemények, vannak, akik nem veszik jó néven, hogy sokszor ezek nem annyira organikusan jönnek létre, hanem mondjuk egy marketing ügynökség találja egy kampány kedvéért. Ez persze nem jelenti azt, hogy magáról a jelenségről ne lenne érdemes diskurzust folytatni, hogy azt ne lenne érdemes tanulmányozni.

Ez a helyzet az ún. phubbinggal is, ami nem más, mint amikor valaki más vagy mások társaságában inkább a mobiltelefonjába vagy más hasonló eszközbe temetkezik.  Magát a kifejezést, ami a phone (telefon) és a snub (ignorál, semmibe vesz) szavakból összeolvadása, még 2012-ben alkották meg különböző területekről érkező szakemberek a McCann Australia reklámügynökség és Macquarie Dictionary kiadójának közös kampányában, ami egyébként elég sikeresnek bizonyult, a phubbing szó elterjed az egész világon. 
Ugyan az okostelefonok segítenek összekötni az embereket, olyanokkal is tudjuk tartani a kapcsolatot, akivel élőben szinte lehetetlen lenne találkozni, de az éremnek két oldala van, ha nem tudunk elszakadni a mobilunktól, annak káros hatása lehet a mentális egészségünkre, illetve a társas kapcsolatainkra, legyen szó akár párokról, akár családokról, akár barátokról ismerősökről. A kutatókban fel is merült a kérdés, hogy van-e összefüggés a társas intelligencia és a phubbing között, hogyan hatnak ezek egymásra? 

Először is tisztázzuk, mi a társas vagy szociális intelligencia? Magát a kifejezést először E. L. Thorndike, a Columbia Egyetem munkatársa  használta még 1920-ban, hogy leírja azt a képességet, ami meghatározza, hogyan képes az ember másokkal kapcsolatot teremteni és azt fenntartani, vagy ami meghatározza ennek a kapcsolatnak a minőségét, vagy ahogyan ő fogalmazott, az képesség, ami lehetővé teszi, hogy „bölcsen cselekedjünk az emberi kapcsolatokban.” Az elmúlt 100 évben persze többen is új definíciókat dolgoztak ki, és talán most sincs teljes konszenzus arról, mi is a pontos meghatározása, de induljunk ki abból,  meghatározza, hogyan navigálunk a társas kapcsolatok világában. 

De visszatérve a phubbing és a társas intelligencia kapcsolatára, az IFLScience cikke szerint egy 2021-ban publikált kutatásban azt állítják, akik hajlamosabb mások jelenlétében inkább a telefonjára figyelni, azok alacsonyabb szociális intelligenciával rendelkeznek. Vagyis ezt gondoljuk róluk. És az is kiderült a kísérletek során, hogy kevésbé tartjuk idegesítőnek azt, ha valaki egy magazinba mélyed el, és ezért nem figyel ránk. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberek szerint az okostelefont bújni haszontalan tevékenység ellentétben az újságolvasással.
 „Ha valaki egy tankönyvet tart a kezében, akkor egyértelmű, hogy éppen tanul, és nem a kedvenc influencerének Instagram-fotóit nézegeti. De ha csak azt látod, hogy a beszélgetőpartnered a képernyőt bámulja, honnan tudhatod, hogy egy fontos tanulmány vagy egy mém miatt nem figyel rád?” – írták. Érdekes, hogy az egyik résztvevő válaszából kiderült, akkor is jobban dühítené, ha valaki telefonozna, ha tudná, hogy éppen egy olyan cikket olvas rajta, ami akár egy nyomtatott magazinban is lehetne. 

A jó hír az, hogy ugyan van bizonyíték arra, hogy bizonyos biológiai adottságok befolyásolhatják a szociális intelligenciát, de az fejleszthető, mégpedig – talán ez nem meglepő – a más emberekkel történő interakciókon keresztül, fontos, hogy milyen tapasztalatokat szerzünk társas környezetben. „Tanulmányozd a különböző társas helyzeteket. Figyelj arra, hogy az emberek mit csinálnak jól, és milyen hibákat szeretnél elkerülni. Utána gondold át, mit szeretnél másképp csinálni a következő alkalommal. Legyél proaktív, és ne feledd, lehet, hogy hibázni fogsz, de a sikerekből és a kudarcokból is tanulhatunk” – tanácsolta Amy Morin, pszichoterapeuta.

Másik jó hír az, hogyha valaki úgy érzi, túl sokszor esik abba a hibába, hogy nem figyel másokra, mert inkább a telefonját nyomkodja, nem kell megtenni a legdrasztikusabb lépést, egy 2019-es tanulmány szerint nyugodtan ott lehet mellettünk a mobil, csak próbáljunk meg ellenállni a kísértésnek. A kutatásban résztvevők tapasztalatai szerint ugyanis nehezebben koncentrálunk, könnyebben elkalandoznak a gondolataink, ha nincs a készülék a közelünkben, ellentétben azzal, ha önkontroll kell gyakorolnunk. 
Persze – emeli ki a cikk – így sem biztos, hogy könnyű lesz fejleszteni a társas készségeket, de mindenképpen megéri energiát fektetni bele, hiszen az élet sok területén, például a munkában is tapasztalhatunk majd javulást. „A társas intelligenciát nem könnyű fejleszteni, ha így lenne, akkor nem lenne annyi kínos beszélgetés a bulikon. De érdemes dolgozni rajta, hiszen így sokkal gazdagabb életét élhetünk, vagy legalábbis szerzünk pár új barátot” – jegyezte meg Amy Morin.