Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az elmúlt hetekben a Facebook kutyás-macskás csoportjaiban viharsebességgel terjedt, hogy Magyarországon veszettséggel fertőzött kutyát és macskát találtak. Nem derült ki a posztból, hogy pontosan hol regisztráltak fertőzést. Megkérdeztük, kell-e tartunk attól, hogy Győrben és környékén felüti a fejét a vírus. 

A veszettség leginkább harapás útján terjed: a veszett állatt nyála bejut a sérült bőrfelületen a szervezetbe. Emberre, állatra is végzetes lehet. 

– Szakembereink 2022 szeptemberében azonosítottak először az ukrán határ mentén veszett rókát. Azóta összesen 27 esetet állapítottak meg, ezek mindegyikét Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ukrajnával szomszédos részen – közölte a gyorihirek.hu kérdésére Mészáros Eszter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kommunikációs referense. – Az esetek kétharmadát vadon élő állatokban, rókákban és egy aranysakálban igazolták. Emellett hat kutyában, két kóbor macskában és két szarvasmarhában mutatták ki a veszettség vírusának jelentlétét a vizsgálatok.

Az ukrán-orosz háború áll a veszettség mögött

A mostani eseteket megelőzően, Magyarországon 2018 óta nem fordult elő veszettség. 2022-ben, a háború miatt Ukrajnában nem vakcinázták a helyi rókaállományt csalétekkel. 

– A róka- és a vadállomány természetes úton is vándorol, és a veszettséggel megfertőződött vadállatok nagy távolságokat bejárva a fertőzést továbbadhatják. Emiatt várható volt, hogy a veszettség előbb-utóbb megjelenik a környező országokban, így Magyarországon is – részletezte Mészáros Eszter.

Magyarország keleti részén lehet gond

– Jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kivételével Magyarország, így Győr-Moson- Sopron vármegye is mentes a veszettségtől – állapította meg a Nébih kommmunikációs referense. – Minden megtett intézkedés ellenére sem zárható ki, hogy a betegség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén kívül is megjelenik, hiszen a fertőzött vadállatok nagy távolságokat képesek megtenni, és továbbadhatják a fertőzést. Ugyanakkor ennek esélye inkább Magyarország keleti részén, az Ukrajnával, Kelet-Szlovákiával és Romániával közös országhatárok mentén nagyobb, az említett országokból érkező vadállatok miatt.

A háziasított húsevők rendszeres, veszettség elleni védőoltásának fontos szerepe van a mentesítésben, a mentesség fenntartásában és az emberi megbetegedések megelőzésében. A kutyák rendszeres, veszettség elleni kötelező védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő. A Nébih nyilvántartása alapján Győr-Moson-Sopron vármegyében 2023-ban 52 400 kutyát oltottak be. Az 1992-ben megkezdett rókavakcinázásnak, a kutyák kötelező védőoltásának és az egyéb állategészségügyi igazgatási intézkedéseknek köszönhetően Győr-Moson-Sopron vármegyében háziállatban utoljára 2002-ben, vadon élő állatban (rókában) utoljára 2003-ban mutattak ki veszettség vírusfertőzöttséget a szakemberek.