Győr - Gazdaság

Bankkártyánként akár több száz forint pluszkiadást is jelenthet havonta a kézpénzfelvételt sújtó különadó. Az érdekvédők törvényben tiltanák az adó áthárítását. Magyarországon a pénzmozgások 84 százaléka még mindig készpénzben történik, ami igen magas Európában. A Magyar Nemzeti Bank szerint a jövőre életbe lépő 3 ezrelékes illeték csökkentheti a készpénzhasználatot. A jegybanknál úgy vélik, az intézkedés a gazdaság fehérítésén túl tovább költségcsökkentést is eredményezhet, mivel a készpénzforgalom évi 100 milliárdjába kerül az államnak. A bankszövetség szerint a piac fogja eldönteni, melyik bank mekkora mértékben hárítja majd át az illetéket. A készpénzfelvételre vonatkozó 3 ezrelékes adó bevezetésétől évente 30 milliárd forintos bevételre számít a kormány.

Kedvezőnek tartják az elemzők, hogy augusztusban az ipari termelés a vártnál kevésbé csökkent, és úgy vélték a visszaesés lassulása a következő hónapokban is folytatódhat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az előzetes adatok alapján közölte: augusztusban 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, ezt az adatot a szakértők előzetesen1,5 szézalékra becsülték. A lassabb visszaesést a tovább bővülő autóipari termelés, és az olajipar teljesítményének erősödése okozhatta. Idén összességében 0,5-1,0 százalék körül nőhet az ipari termelés, míg jövőre az Audi győri üzemének elindulásával és némileg kedvezőbb külső kereslet mellett 5 százalék körül emelkedhet az ipar kibocsátása.

A társaságiadó-bevallások összesített adatai 2011-ben pozitív változást mutattak a Nyugat-dunántúli Régióban. Ezen belül a Győr-Moson-Sopron megyében működő cégek eredményei tavaly, nemcsak a 2010. évi, hanem a pénzügyi-gazdasági válság mélypontjának tekinthető 2009. évi adatokhoz képest is emelkedett. Valamennyi főbb gazdasági mutató előző évhez viszonyítva kedvezőbben alakult, mint az országos átlag, ugyanakkor a foglalkoztatottak számát tekintve a három évvel korábbi szintet még nem sikerült elérni. A megye társaságai által realizált közel 4 ezer (3.966,9) milliárd Ft nettó árbevétel a régió teljesítményének több mint kétharmadát adta.

A kormány jövőre 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, így 2013-ban az államháztartás hiánya 2,7 százalék lehet Eltörlik a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig 2014 januárjára halasztják. Az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számolnak jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben, és jövőre a sertéságazatra is kiterjesztik a fordított áfát. Felső korlátot vezetnek be 2013-tól az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre.

A Munkástanácsok 115 ezer forint minimálbérre és 120 ezer forint szakmunkás bérminimumra tett javaslatot 2013-ra a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - írja a Magyar Nemzet. A béremeléssel kapcsolatban a konföderáció úgy foglalt állást, hogy annak az átlagkereset alatti körben kompenzálnia kell az adóemeléseket. A lap írása emlékeztet arra, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége korábban 2013-ra a minimálbér minimálisan 100.000, a szakmunkás bérminimum minimálisan 116.000 forintra emelését tartotta szükségesnek.

A 2013-as költségvetési javaslatot vitatták meg csütörtökön a Nyugat-magyarországi Egyetemen Sopronban. A rendezvényen Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, a jövő évi büdzsé finanszírozási elképzelései az ÁSZ megállapítása szerint számszakilag kimunkáltak és megfelelően alátámasztottak, de a tervezetet számos bizonytalansági tényező övezi, amelyek sikeres és hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a biztos finanszírozási háttér. A legjelentősebb külső kockázat abból adódik, hogy egy nagyon bizonytalan nemzetközi pénzügyi- és gazdasági környezetben készült a jövő évi költségvetés, az eurózóna néhány tagállamának pénzügyi nehézségei erősítik a pénzpiacok bizonytalanságát. Ugyanakkor kockázatot hordoz az is, hogy sikerül-e az export tervezett növekedési ütemét elérni, mert amennyiben nem, úgy romolhat az ország külkereskedelmi mérlege, ami negatív hatással lehet a költségvetésre is.

Győr fejlesztéseiről tartott ma előadást városunk polgármestere, Borkai Zsolt. A rendezvényne elhangzott, Győr költségvetése stabil, és a kedvező gazdasági környezet mellett a szakképzési rendszer átalakítása is hozzájárult ahhoz, hogy több világcég is jelentős befektetéseket valósít meg városunkban. Nagy eredmény az Audi gyárbővítése, ami közvetlenül mintegy kétezer, közvetve további több ezer munkahelyet hoz létre. Emellett sikerként könyvelhető el a Logisztikai Park kialakítása is, ami több száz embernek ad munkát, és újabb vállalkozásokat vonz. Számos nagyvállalat is Győrben fejleszt, mint például a REHAU és a NEMAK, amelyek szintén több száz munkahelyet teremtenek. A péri reptér bővítése további komoly lökést adhat gazdaságunk fejlődéséhez.

Nem változtat a héten az üzemanyagok literenkénti nagykereskedelmi árán a Mol. Ezzela 95-ös benzin átlagára 429-430 forint, a gázolajé pedig 432-433 forint marad. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Év végéig lehet jelentkezni az árfolyamgátra. Augusztus végéig az érintett devizahitel-állomány tizenöt százaléka került az árfolyamgát védelme alá, a jogosultaknak pedig tíz százaléka döntött a lehetőség mellett. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak. A svájci frank hiteleket 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni. A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg. Az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.