Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ezt állítják az András-napi hagyományok. Szent András apostol keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. 

A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. 

„Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.” 

Eltérő népszokások

Melyek területi, tájegységenként hoztak változást. Számos időjárás jósló szokás kapcsolódik András napjához – írja oldalán az ezenanapon.hu. . 

„A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.”

Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szortak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását. 

Megkezdődnek a disznóvágások

Ezért is nevezik disznóölőnek. Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így András, Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. 

(fotó: omvk.hu)