Keresési Eredmények a

Az idei szezontól minden nagy magyar tavon van viharjezés. Azért van rá szükség, mert az utóbbi években egyre nagyobb és váratlanabb viharok csaptak le a vizekre. A központi vezérlésű rendszer 150 millió forintba került, az adatokat pedig a meteorológiai szolgálattól kapják. A Fertő tó magyar oldalán is csak 2010 óta van viharjelzés. Azelőtt a hajósok a tó osztrák felén lévő viharjelzőket figyelték. Ezeket azonban nem lehetett mindenhonnan jól látni. A viharjelzőrendszer osztrák-magyar együttműködéssel készült el és az osztrákok működtetik.

Megkezdték a pannonhalmi általános iskola korszerűsítését, és rövidesen indul az ahhoz tartozó veszprémvarsányi oktatási intézmény felújítása is. A projektet 300 millió forinttal támogatja az Európai Unió és magyar állam. A minőségi oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtésére több mint 330 millió forintot költenek, az összeg 90 százalékát a társulás nyerte el a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében. A pannonhalmi iskolát új szárnnyal bővítik, amelyben három tantermet alakítanak ki. A régi épületet pedig kívül-belül megújítják, gépészetét korszerűsítik, nyílászáróit kicserélik, villamos hálózatát felújítják, homlokzatát hőszigetelik. Arra az időre, amíg a kivitelezés tart, az osztályok egy részét ideiglenesen a kisváros művelődési házában helyezik el.

Elégedettek a Győr-Moson-Sopron megyei cégek, folyamatosan javulnak a gazdasági mutatók és csökken a munkanélküliség a térségben – derül ki a munkaügyi központ felméréséből. A hiányszakmákban munkát adó Audi mellett a helyi vállalatok is várják a szakembereket. A cégek 35,6 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében a feldolgozó iparban tevékenykedik, ami jelentősen meghatározza a munkaerő piaci igényeket a térségben. Rimányiné Somogyi Szilvia, a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának vezetője elmondta, nagymértékű létszámbővítésben általában nem gondolkodnak a cégek, kivéve az Audit, illetve néhány vállalatot.

Adócsalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyik áramszolgáltató beszállítójánál. Kilenc embert gyanúsítanak az ügyben. A csalásokra létrehozott bűnszervezet vezetőjét kedd hajnalban Győrben fogták el a kommandósok. A férfi strómanok alkalmazásával fiktív cégek hálózatát hozta létre Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában is. A szolgáltatóval Győrben közös telephelyen működő kft. a gyanú szerint 2009 januárjától mostanáig több mint 700 millió forinttal károsította meg a költségvetést.

Komoly átalakuláson megy át a hazai szakképzés. A legfőbb probléma az volt, hogy az utóbbi években egyre inkább háttérbe szorult a gyakorlati oktatás. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, a szakképzés területén jelentős szereplő az Audi, amely a közép szintű és a felsőfokú oktatásban is jelen van. A cég a közelmúltban újabb szakirányok beindítására vállalkozott a győri Széchenyi Egyetemen. Már nem csak egy autóipari tanszék működik az intézményben, hanem egész tanszékcsoport: a belsőégésű motorokra szakosodott mellett anyagtechnológiával foglalkozó is alakult. Az Audi, a győri mellett, szoros kapcsolatban áll a budapesti műszaki egyetemmel és a miskolci egyetemmel is, a meghirdetett helyekre nem ritka a négy-ötszörös túljelentkezés.

Gyalog járták körbe a Fertő tavat osztrák és magyar túrázók. Az egy teljes napig tartó kirándulás célja az volt, hogy közösen fedezzék fel Közép-Európa egyik legkülönlegesebb tavát, amely élővilágát Ausztria és Magyarország közösen védi. A résztvevők hajnali négykor indultak el a Fertő tó osztrák oldaláról, és még sötétben keltek át a magyar határon, napkeltekor azonban már Fertőrákoson voltak. Az extrém túra résztvevői összesen 120 kilométert gyalogoltak 24 óra alatt. Az ötven emberből végül csak tizenhárman értek célba.

Kelendő az ingatlan a hármashatár közelében fekvő Rajkán. Két év alatt 900-ról 1300-1400 közé ugrott az itt élő szlovák állampolgárok száma, bővül a falu családi házas övezete, valamint négy, egyenként 29 lakásos társasház is épül. A nagy érdeklődés miatt a válság dacára sem esnek az ingatlanárak: a telek négyzetmétere 69, az átlagos lakásoké 1000, a kisebbeké 830-880 euró. Kiss Vince, a település független polgármestere elmondta: az adatok “nagyjából helytállóak”, noha az önkormányzatnál csak ezren jelentkeztek be.

Három nagy autógyártó beruházása ér idén a termelési fázisba, ezek az elemzők szerint élénkíteni fogják a gazdaságot. Győrben az új Audi-beruházás a motorgyár mellé integrált autógyárat hoz majd létre, mely egy présüzemmel is kiegészül. A fejlesztés összesen 900 millió euróból valósul meg, és várhatóan 2100 új munkahelyet teremt majd, amelyből 2011 végéig 1200 főt már fel is vettek – részben a meglévő gyártósorok mellé, részben pedig az új beruházáshoz. A bokrétaavatóra áprilisban kerülhet sor, majd terv szerint 2012 végén az első prototípus autók már lejöhetnek a gyártósorról, 2013-ra pedig megvalósulhat a 115 ezer darab autó gyártása az új üzemben.

Vesztegetés gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett az ügyészségnél a győri Audi-gyár bővítését megakadályozni próbáló környezetvédő szervezet elnöke ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda. A gyanú szerint Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke 200 millió forintot kért azért, hogy visszavonja a gyár bővítése ellen benyújtott bírósági keresetét. Magyarországon ekkora összegű vesztegetési ügy még nem volt. A vádemelésről a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség dönt, várhatóan egy hónapon belül. Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke tagadja a vesztegetést.

Baktériumölő padlót fejlesztett ki a Graboplast. A találmányt jelenleg a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban tesztelik. Az előzetes laborítóriumi vizsgálatok alapján a padló képes arra, hogy nagy százalékban pusztítsa el a burkolattal érintkező mikroorganizmusokat és baktériumokat. A padlóburkolat laborkörülmények között a kórokozók 99 százalékát 6-8 óra alatt elpusztítja. Ugyan drágább, mint a hagyományos burkolatok, de gazdaságosabb, mivel jóval kevesebb tisztítószert kell használni. . A cég két év alatt fejlesztette ki a technológiát, melynek titka a nanoezüst. A magyar találmányt az Európai Unió több országában, valamint Amerikában, Kínában és Brazíliában is keresik. Elsősorban egészségügyi intézményekben, iskolákban, óvodákban használhatják majd.