Elhunyt a világ első karaokegépének „atyja”

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

100 éves korában elhunyt Negisi Sigeicsi, aki feltalálta a világ első kereskedelmi forgalomba hozott karaokegépét. Haláláról a The Wall Street Journal számolt be elsők közt. A feltaláló lánya, Takano Acumira erősítette meg a  hírt, miszerint édesapja természetes halállal hunyt el egy esés következtében még január végén, ám halálhírét csak most hozták nyilvánosságra.

Negisi egy elektronikai cég vezetője volt, amikor a 60-as évek végén megszületett a fejében az első karaokegép ötlete. A keletkezéstörténetről az a hír járja, hogy a férfi szokásához híven dúdolva ment be az irodájába, s miután az egyik alkalmazottja kigúnyolta a hangját, elkezdett azon gondolkodni, hogy hangozhatna az jobban. Majd egy magnó, egy mikrofon és egy hangszóró segítségével létrehozta a prototípust, ami a tesztelést követően működőképesnek bizonyult. A történelem első karaoke-partiját otthon, a családjával tartotta meg. A gép 1967-es megjelenéséig a karaoke-szerű tevékenységekhez élő zenekarok vagy hangszeres felvételek által biztosított háttérsávokat használtak. A japán feltaláló a hangszeres felvételek lejátszásához nyolcsávos kazettaszalagokat használt, a dalszövegeket pedig egy szimpla papírfüzetben adta meg.

Negisi már eleve a karaoke elnevezésben gondolkodott (melyet az üres és a zenekar szavakból rakott össze), de a forgalmazó szerint ez nagyon hasonlított a kanoke szóra, ami koporsót jelent. Így lett végül a neve Sparko Box, mellyel "utazóügynökként" járta Japán bárjait, éttermeit. Vállalkozása a közel 8000 eladott darabbal végül veszteséges volt, ezért 1975-ben beszüntette a tevékenységét. Az egyetlen megmaradt és még mindig működő Sparko Box-ot a családja őrzi. Találmányát azonban sosem szabadalmaztatta, ezért a karaoke feltalálását sokan Daisuke Inoue  klubzenésznek tulajdonítják (1971) .

Matt Alt újságíró szerint a találmány az éneklés automatizálásával azért kivívta az előadók nemtetszését is, hisz a munkájukat fenyegető veszélyként tekintettek rá. Hasonlóan ahhoz, ami napjainkban gyakran a mesterséges intelligencia kapcsán is felmerül.