Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Bár masszív ellenállás előzte meg, a norvég parlament mégis jóváhagyta a rendkívül ellentmondásos mélytengeri bányászatot: kedden megszavazták, hogy Norvégia megnyitja vizeit a kutatás előtt, ám a környezetvédő csoportok reakciója sem maradt el a döntés nyomán.

A kereskedelmi célú mélytengeri bányászat elindítása felé tett jelentős lépésként az ország parlamentje hivatalosan is hozzájárult ahhoz, hogy Norvégia és Grönland között mintegy 279 ezer négyzetkilométernyi sarkvidéki tengerfenék feltárását engedélyezzék, ami nagyobb terület, mint az Egyesült Királyság egésze.
 

Frode Pleym, a Greenpeace Norway vezetője a CNN-nek nyilatkozva csalódottságát fejezte ki a parlament lépése kapcsán, mondván, a döntést annak ellenére hozták meg, hogy a tudósok, politikusok és környezetvédelmi csoportok egyre nagyobb aggodalommal figyelik a mélytengeri bányászat által a tengeri élővilágnak okozott lehetséges károkat.

Pleym leszögezte, „ez egy hatalmas lépés csak épp a rossz irányba”. A Greenpeace Norway vezetőjének aggodalmai érthetőek, hiszen a világ egyik utolsó érintetlen élőhelyének számító mélytengerre már többen szemet vetettek korábban, hiszen elképesztő mértékű nyersanyagkészleteket rejt, többek között rezet, kobaltot, cinket és aranyat.

A norvég parlament valószínűleg annak tudatában hozta meg vitatott döntését, hogy a fentebb felsorolt nyersanyagokra szüksége van a zöld gazdaságnak, hiszen ezen anyagokat a szélturbináktól kezdve az elektromos járművek akkumulátoraiig szinte mindenben felhasználnak a gyártás során.

A mélytengeri bányászat támogatói pedig épp azzal érvelnek a lépés mellett, hogy ezen nyersanyagoknak az óceán mélyéről történő kitermelése gyorsabb átmenetet tesz lehetővé az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, és alacsonyabb környezeti költséggel járhat, mint a szárazföldi bányászat.